Századok – 1954

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Roller; Mihail: A Román Népköztársaság történetkutatásának néhány problémája 196

198 MIHAIL KOLLEK amelyek az egyes társadalmi formációkat a többiektől megkülönböztetik, — nem szabad beletévednünk a történeti jelenségek egyoldalú elemzésébe. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy vannak gazdasági törvények, melyek az egész történelem folyamán működnek. A termelés anyagi erői ós a termelési viszonyok minden társadalmi formációra nézve közösek. Például : a termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának törvénye. »A társadalmi alakulatok tehát nemcsak el vannak határolva egymástól a maguk sajátszerű törvényei által, hanem egybe is vannak kapcsolva egymással a valamennyi alakulatra nézve közös gazdasági törvények révén.«4 Ha ezeknek a tanításoknak fényében egy pillantást vetünk a történelem különböző — ókori, középkori, újkori és legújabbkori — területeinek a történészek által tanulmányozott egyes kérdéseire, súlyos hiányokat és hibákat állapíthatunk meg. A sok kutatásra váró probléma közül kísérletképpen kiválasztunk néhányat : a dák állam gazdasági alapjának problémája, a feudalizmusra való áttérés a román országokban, a városok keletkezése és fejlődése, a kapitalizmus jelentkezése, N. Bálcescu személyisége, továbbá Románia újkori és főleg legújabbkori történetének néhány más problémája. * A Román Népköztársaság ókori történetével kapcsolatban szóban ós írásban többször felvetődött például Dácia társadalmi rendje jellegének kérdése, a dák állam jellegének kérdése. Egyes történészek azt állítják, hogy a dák államnak rabszolgatartó jellege volt, de a dák állam sajátos vonásai megkülönböztették ezt a görög és római rabszolgatartó államok klasszikus formájától. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azonban még sok a zavar és a tisztázatlanság. Mindmáig nem tanulmányozták alaposan hazánk területén az ősközösség gazdasági problémáit. Ma sincs még egy dolgozat sem, amelyik tudományosan megvilágítaná a dák állam alapját, gazdasági életét. C. Daicoviciu profeszszor sokat foglalkozott a »szent« várral, több elméletet állítva fel arra vonatkozólag, hogy a dák istenek szolgái hogyan használták a Grádistea Muncelului hegyen épült szent várat. De azok a kutatók, akik a dák települések feltárásán dolgoztak, akik a dák település monumentális építményeinek feltárásához hozzájárultak, még nem tanulmányozták komolyan a dák állam társadalmi-gazdasági szerkezetét, a dák állam idejében fennállott társadalmi formáció termelő erőit és termelési viszonyait stb. Ezért haboznak, mikor ezt a problémát kell megvilágítaniok, noha a marxista-leninista tanítás által megnyitott széles távlatok alapján meghatározhatnák a dáciai polgári, politikai, katonai vallásos települések komplexumának jellegét. Nem véletlen, hogy a »Studii si Cereetári de Istorie Veche«5 c. folyóirat egyes szerkesztői vonakodtak közzétenni egy tanulmányt, mely Románia ókori történetének termelőeszközeivel foglalkozott. A régészek munkásságának eredményeképpen gazdag anyag áll rendelkezésünkre, mely hozzásegíthet a dákok társadalmi-gazdasági életének megismeréséhez. De ezt az anyagot még nem értékesítették és nem általánosították a marxizmus-leninizmus alapján történeti tanulmányokban. A »Marxizmus és nyelvtudomány« c. munkájában Sztálin elvtárs kifejtette az alap és a felépítmény szerepére vonatkozó tanítását a társadalmi fejlődés során ismert különböző társadalmi formációk tekintetében. De a történészek még nem alkalmazzák alaposan ezt a tanítást országunk konkrét viszonyaira. Nem lehet azt mondani, hogy nem olvasták a művet. Egyesek átböngészték és sok lapját kívülről fel tudják mondani. De a párt arra tanít, hogy nem ebben áll a marxista felfogás elsajátítása s nem így lehet országunk konkrét viszonyaira alkalmazni a marxista-leninista tanítást. A marxista-leninista tanítás alapján tanulmányoznunk kell és meg kell világítanunk a dáciai társadalmi rend gazdasági alapjának és felépítményének problémáit, az alap és a felépítmény konkrét formáit a rabszolgatartó Rendszerben ott, ahol egy ilyen rendszer hazánk területén létezett. Összefoglaló tanulmányokat kell készítenünk a dák állam társadalmi-gazdasági történetéről, melyek a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak a dák állam keretében végbement fejlődését tárgyalják. A termelőerők és termelési viszonyok tanulmányozása, továbbá az, hogy ezek milyen mértékben egyeznek meg, végül pedig a megegyezésük biztosításáért folytatott harc ismerete hozzásegíthetnek a dák állam jellegének meghatározásához s feltárhatják korai kezdeteit, a római korszakot megelőző fejlődését s azokat a feltételeket, melyek közt fejlődött és felbomlott a római hódítás idején és utána. Ezeknek a kérdéseknek tisztázása hozzásegít ahhoz, hogy tanulmányozzuk és megvilágítsuk a feudalizmusra való áttérés korszakát hazánk területén. * Sztálin, i. m. 70. 1. - »Ókori történeti tanulmányok és kutatások«; (Szerk.)