Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
146 CSÉPJCNYI DEZSŐ dett és csak a tervév utolsó hónapjában indult meg a termelési költségek lassú csökkenése. * A terv első évének végrehajtása egészséges változásokat hozott nép gazdaságunk szerkezetében. Megváltozott a szocialista és a kapitalista szektor aránya. Az átmeneti időszakban a tervgazdaság egész menetét az dönti el, hogy a szocialista és kapitalista szektor közál melyik fejlődik erősebben, melyik terjeszkedik a másik rovására, melyik gyakorol döntő befolyást a kisárutermelő gazdaságok százezreire, melyik kerül ki győztesen. A tervnek egyik fontos feladata volt a szocialista szektor kibővítése és megerősítése. Ezt szolgálták az államosítások és az állami beruházások, amelyeknek 85%-át a szocialista szektor fejlesztésére és kiszélesítésére fordították. A tervév végén a bányászati termelésnek 9%-a, a gyáripari termelésnek 20%-a (a tervév elején 60%-a) esett már csak a tőkés szektorra. Az első tervév átlagában a szocialista szektor a nemzeti jövedelem számítás alapját képező nettó termelési értékhez 35%-kal járult hozzá, de a tervév utolsó hónapjaiban ez az arány már 43%-ra emelkedett, szemben az előző évi, a 25%-ot alig meghaladó részesedéssel.15 1 Egy ország gazdasági fejlettségét többek között az ipari és mezőgazdasági termelés aránya és az iparon belül a nehéz- és könnyűipar aránya mutatja meg. Amint már erre az előzőkben rámutattam, az első tervévben megváltozott az iparon belül a termelőeszközöket és a fogyasztási cikkeket termelő ipaiágak aránya a termelőeszközöket előállító iparágak javára. Az ipar egészének nemzetgazdaságunkban elfoglalt helye erősödött. A bányászati és gyáripari termelés értéke 1938-ban 45%-kal haladta meg a mezőgazdasági termelés értékét, 1947/48-ban pedig már 80%-kal.15 2 Ha az arányt befolyásolta is az 1947-es rossz termés, kétségtelen, hogy az adatokban visszatükröződik az ország iparosodásának ténye. Az elmondottakból meg lehet állapítani, hogy az első tervévben a népgazdaság helyreállítása terén nagy lépést tettünk előre, a helyreállítás feladatát egy sor területen teljesen megoldottuk, sőt egyes területeken — egyes nehézipari ágak termelésében, a közlekedés egyes ágainak forgalmában — már az első tervévben túlhaladtuk a háborúelőtti színvonalat. Már a hároméves terv első éve sem egyszerűen helyreállítási feladatokat oldott meg, hanem megkezdte a kapitalizmus bizonyos aránytalanságainak felszámolását és a népgazdaság szerkezetének olyan átalakítását, amely nélkülözhetetlen volt a szocializmus építésének megkezdéséhez. A hároméves terv első éve a magyar tervgazdálkodás kezdete, első éve volt. A hároméves terv megindulásakor még csak a tervgazdálkodás feltételei megteremtésének lehetősége volt meg. Ezt a lehetőséget az első tervév folyamán lényegében valóra váltottuk. A hároméves terv első évének ez volt az egyik legnagyobb eiedménye. A terv eiső évének idején vette szilárdan a kezébe a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat. Az államosításokkal szilárdabb alapra helyeztük a tervezést, a tervek vég ehajtását, elsősorban az iparban. Biztosítva volt, hogy népgazdaságunk a szocialista gazdasági rendszer felé fog fejlődni. A proletárdiktatúra megvalósításával, az ipar szocialista szektol6 1 Berei Andor: A hároméves terv első esztendejének mérlege. T. Sz. 1949. jan_ 15s Berei, i. m. 11. 1.
