Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
A HÁROMÉVES TERV ELSŐ ÉVE 141 Míg 1938-ban egész gyáripari és kohászati termelésünknek 34,9 %-a esett csak a termelőeszközöket előállító iparágakra, a terv első esztendejében arányuk 43,9%-ra emelkedett. A fogyasztási cikkeket termelő iparágak közül az egyik legfontosabb a textilipar. Textiliparunk teljesítőképessége a háború után a rombolások és elhurcolások következtében erősen leromlott. Az életszínvonal emelése szempontjából azonban igen fontos voL, hogy textilgyáraink kapacitását legalábbis a háborúelőtti színvonalra emeljük. Az első tervév céljai között szerepelt ezért a két legfontosabb textilipari ágazatnak : a pamutszövet és gyapjúszövet termelése háborúelőtti színvonalának elérése. Ezért az ipari beruházások 8,7%-át a textiliparba fektettük be. E beruházások 2 /5 -e a márciusban államosított üzemekre esett. Egészben véve textiliparunk csak 96,8%-ban valósította meg termelési tervét. Textiliparunk egyetlen ágazata sem érte el a háborúelőtti színvonalat ; viszont a műselyemszövet, a len-, kender- és jutaszövettermelés elérte a tervelőirányzatot. Élelmezési iparunk termelési tervét az aszály okozta rossz termés miatt nem teljesíthette. Két téren találunk túlteljesítést a tervelőirányzatokkal szemben : a cukorgyártásnál és a sörgyártásnál, míg a többi ágazatok lényegesen elmaradtak az előirányzatok mögött. A mezőgazdaság részesedése az összberuházásból az előirányzott 32,2% helyett 27,6% lett. Ez az eltolódás főleg az építési, a szociális beruházások javára történt. A mezőgazdaságot közvetlenül fejlesztő beruházásokat végrehajtottuk. A mezőgazdaságot »közvetve« szolgáló beruházásokat azonban nem teljesítettük. Nem teljesítettük elsősorban a mezőgazdaság érdekében tervbevett gyáripari beruházásokat, ugyancsak elmaradtak az előirányzat mögött a faluvillamosítás és kisvasútépítés, valamint a falusi szociális és kulturális kérdések megoldására hivatott beruházások is. Ezeknek főleg szervezési okai voltak. A mezőgazdasági gépgyártás megindulását hosszú ideig húzódó tárgyalások előzték meg. A mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére csak 6,3 milliót fordított a terv, âZ9iZ сI teljesítés itt csupán 35%-os volt.134 Itt azonban figyelembe kell azt is vennünk, hogy pl. a traktorgyártás kérdését csak a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása után és az azt követő átszervezésekkel kapcsolatban lehetett megoldani. A faluvillamosítás lemaradásának oka elsősorban abból következett, hogy a műszaki és szervezési előkészületek nem folytak megfelelő ütemben és a munkálatok döntő része csak 1948 tavaszán kezdődött meg. Az első tervév folyamán megkezdődött a mezőgazdaságnak a belterjes gazdálkodásra való átállítása. Ennek egyik előfeltétele volt a mezőgazdaság gépesítése. Felállítottuk az első 38 gépállomást. A gépállomások hálózatának kiépítésével nemcsak a mezőgazdaság gépesítését mozdítottuk elő, hanem egyben a falu szocialista átalakításának egyik alappillérét kezdtük lerakni. A háborúelőtti helyzethez viszonyítva a mezőgazdaság rendelkezésére álló igaerő összetételében jelentős változás következett be. Míg 1935-ben az igaerő 8 2%-a volt csak gépi erő, 1947/48-ban már 17,8%. A szélsőséges magyarországi éghajlat mellett termőföldjeink gyakran kevés csapadekot kapnak, ezért mezőgazdaságunk belterjessé tételének egy másik alapja megfelelő öntözőrendszer kiépítése. Az öntözési tervet 239%-kal 154 I. m. 31. 1.
