Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
138 CSÉPJCNYI DEZSŐ A beruházások megoszlása :13 0 • » Előirányzat Teljesítés • » millió Ft 1 % millió Ft % Mezőgazdaság 580 32,2 688 27,6 Ipar 564 30,9 792 31,8 Közlekedés 427 23,8 545 21,9 Építés, szociális, kulturális 235 13,1 449 18,7 Összesen 1,796 100,0 2,494 100,0 Az előírt 1 796 millió forint helyett 2 494 millió forintot ruháztunk be. így tehát a beruházási tervet 38,9%-kal túlteljesítettük. Figyelembe kell azonban venni, hogy az év folyamán árváltozások is voltak. 1947 januári változatlan árakon számítva az első tervesztendő folyamán teljesített beruházások értéke 10,6%-kai haladja meg az előirányzatot. Tehát a beruházások tényleges túlteljesítése 10,6%-os volt. Az ipar százalékos részesedése az összberuházásból az előirányzatnál 0,9%-kal nagyobb volt. A bányászatnál, az iparnál a beruházás 43%-kal haladta túl az előirányzatot (folyó árakon). Ez többek között azzal magyarázható, hogy a bankok, illetve a bankok érdekkörébe tartozó iparvállalatok államosításának tényleges végrehajtása után, továbbá a márciusi államosításokkal, az ipari vállalatok termelőerőinek növelése mint elsőrendű feladat, még inkább előtérbe került. A terv végrehajtása folyamán egyre jobban nyilvánvalóvá vált, hogy csak az ipar és ezen belül a termelőeszközöket előállító iparágak erőteljes fejlesztése teremti meg a többi gazdasági ágak felvirágoztatásának és az egész hároméves terv sikeres végrehajtásának alapját is. A szocialista iparosítás következetes politikája csak a jobboldali szociáldemo-Kraták veresége titán vált lehetségessé. Nem véletlen, hogy az ipari beruházások a terv utolsó három hónapjában, tehát a szociáldemokraták veresége után, haladták meg először a mezőgazdasági beruházások összegét. A tervév nagyobb ipari beruházásai közé tartoztak az Ózdon és Diósgyőrött épült ércelőkészítők. Igen jelentősek voltak a csepeli WM-ben, a budapesti MÁVAG-ban, a győri Magyar Waggon és Gépgyárban végrehajtott beruházások. ( A Ganz Villamossági gyár újjáépítésére az első évben közel 30 millió forintot fordítottunk. Felépült az új nagy transzformátorműhely és az öt emeletes vasbetonműhely. A gyár most már újra szállíthatott hazai és export célokra Kandó-mozdonyokat. Nemzetgazdaságunk egyik legszűkebb keresztmetszete a villamosenergia termelés volt. A háborúelőtti 1,4 milliárd Kwo-ról 1946/47-ben a termelés 1,5 milliárd Kwo-ra nőtt és az első tervév folyamán már elérte az 1.93 milliárd Kwo-t. Több nagy erőmű építése folyt. A legnagyobb jelentőségű a Mátrai Erőmű építése és a csepeli nagynyomású erőtelep építése volt. A Dunavölgyi Timföldgyár Rt. megépítendő almásfüzitői gyára volt a terv legnagyobb beruházása. Az építkezések azonban csak később indultak meg. A legfontosabb beruházások egyike volt a Hungária Vegyi és Kohó-130 Jelentés a hároméves terv első évéről. 17. 1.
