Századok – 1954
Tanulmányok - Csépányi Dezső: Népgazdaságunk hároméves tervének első éve 98
120 CSÉPJCNYI DEZSŐ lehetett kapni. A lakosság életszínvonalának tényleges emelkedését mutatta, hogy 1947 karácsonyán az áruházak forgalma 2 —3-szorosa volt az 1946. évinek.6 9 A Weltwoche című svájci folyóiratban írta egy amerikai újságíró, hogy ami Magyarországon történik, az »Európában kétségkívül egyedülálló fejlődés«.70 * A Pfeiffer-párt szétzúzását óriási jelentőségű gazdasági intézkedés követte. 1947. október 20-án az országgyűlés elfogadta a Nemzeti Bank és az első kúriához tartozó pénzintézetek részvényeinek államosítását. A nagybankok államosítása a földreform óta az egyik legnagyobb jelentőségű lépés volt előre. A nagybankok államosításának az egész magyar életre és demokráciánk egész fejlődésére kiható, alapvető jelentősége volt. A bankok államosítása a további fejlődés érdekében már elkerülhetetlen volt. A felszabadulás után a bankok ugyanúgy üres kasszával kezdtek, mint a legtöbb vállalat és állami pénzek kihelyezésével és elosztásával kapcsolatban keltek életre. A háború után, az infláció alatt, a nehézségek kihasználásával, spekulációval gazdagodtak meg. A nép nyomora a bankok gazdagodását jelentette. Gazdasági élet, termelés és közellátás nincsen hitel nélkül. A kormány a gazdasági élet megindításánál, a termelés, a közellátás feladatainak megoldásánál, minden nagyobb jelentőségű lépésnél hitelműveletekhez volt kénytelen folyamodni. Meg sem mozdulhatott a hitelszervezet nélkül és a demokratikus kormány az újjáépítés és a közellátás minden nagyobbarányú műveleténél kénytelen volt feladatainak megoldása során bekapcsolni a bankokat. A bankok magánérdekeltségi jellege, egész régi szervezetük és vezetőségük nagy részének fennmaradása mellett ez szükségképpen azt jelentette, hogy az újjáépítéssel a finánctőke is gazdagodott. Éppen itt volt egyik forrása annak a visszásságnak, hogy az újjáépítés terén elért komoly eredmények ellenére a dolgozók életszínvonala nem emelkedett megfelelően és emiatt a dolgozók elkeseredése az utóbbi időben egyre inkább növekedett. Ezt a visszásságot a további előrehaladás érdekében meg kellett szüntetni és meg is szüntettük. A bankok államosításával a nemzetgazdaság szerkezetében nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változások is történtek.7 1 A bankok államosításával 264 ipari és kereskedelmi vállalat került az állam kezébe. Az ipar kulcspozíciói, a szénbányászat, a villamosipar, az acél- és vastermelés szinte teljesen az állam kezén volt már. A gyári jellegű ipar, a foglalkoztatottak létszámát tekintve kb. 50%-ban a szocialista szektorhoz tartozott. Az egyes iparágak szerint az eltérések igen nagyok voltak. Különösen a könnyűipar két legfontosabb ágában, a textiliparban és a bőriparban volt a tőkés szektor aránya magas. A textiliparnak 77%-a, a bőriparnak 91.4%-a maradt még a tőkések kezén. Ha a nehézipar és a könnyűipar arányát nézzük, akkor azt látjuk, hogy míg a nehéziparban a társadalmi szektor 87% volt, addig a könnyűiparban a kapitalista szektor volt 72%. Az, hogy a különösen jövedelmező és a széles tömegek ellátását 69 Rákosi Mátyás, i. m. 352. 1. 70 Idézi Rákosi Mátyás, uo. 155 1. 71 A bankok államosításának következményeit Gerő Ernő : Nemzetgazdaságunk szerkezeti változásai és jövője című munkája alapján tárgyalom. Lásd : Gerő Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért. 222—245. 1.
