Századok – 1953
Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52
64 I. TÖTH ZOLTÁN gyengítették és a magyarok ügye decemberben igen súlyos volt Erdélyben. Amikor az osztrák hatóságok Magherut kiutasították, az emigránsok nagyrésze is eltávozott, Bälcescu pedig Belgrádba vonult. A népek összefogásának gondolata mindinkább előtérbe lép politikai gondolkodásában. A népek — írta j an vár 18-án — »ahelyett, hogy megegyeznének egymással, hogy segítenék egymást, egyik a másikat nyomta el és ebben az évben . . . elbuktak.«43 »A szláv és a román elem kifejlődése és megőrzése mellett Kelet-Európa érdekében akarjuk a török és a magyar megőrzését és kifejlődését.«44 A magyar szabadságharc ebben az időszakban, kívülről tekintve, nem sok sikerrel kecsegtetett, ezért Bälcescu Konstantinápolyba ment Ghicához. Az emigrációt sem ő, sem más nem tudta egy táborba összefogni, a forradalom ügye mindenfelé hanyatlóban volt. A kétségbeejtőnek látszó helyzetben végre új fénysugár jelenik meg előbb Erdélyből, majd a magyar Alföldről. Bem ragyogó hadjárata kiveri az osztrákokat Erdélyből és fordulat következik be a magyar szabadságharc főfrontján is. Bälcescu értesül az A. G. Golescu és Teleki közt Párisban történt közeledésről, s a lengyel emigráció is az abszolutizmus ellen harcoló népek összefogása érdekében működik. Minderről Bälcescu Konstantinápolyban pontos értesüléseket szerzett. »Megkísérlem, hogy életet adjak előző évi ajánlatainknak«45 — írta 1848 májusi magyar-román szövetségi javaslatára célozva. Ghicával együtt elhatározzák, hogy román légiót szerveznek a magyar szabadságharc támogatására. Áprilisban együtt indulnak Magyarország felé a román Bälcescu, az olasz Monti és a lengyel Ilinski. Kalandos utazás után Bälcescu május 9-én Pancsovára, Perczel táborába érkezik. »Azt hiszem, jól tettem, hogy ide jöttem és használni fogok. Majd meghasad a szívem, amikor látom a bátor magyarokat és lelkesedésüket és amikor arra gondolok, mily süllyedésben vagyunk és mily csúnya szerepet játszottunk mi románok eddig.«46 »A magyar hadsereg ma az egyetlen, mely a szabadságért harcol.« A románoknak is itt van a helyük, »ahol a szabadság sorsa eldől«.47 Helyre kell hozni az erdélyiek hibáját, akik »teljesen elmerültek Ausztria reakciós mozgalmában.«4 8 Bälcescu Mehádián Bemmel találkozik, aki Kossuthhoz küldi. A kormányzó elnök Debrecenben május 28-án fogadja. A konföderációról, a román légió tervéről és az erdélyi románoknak nyújtandó nemzeti jogokról tárgyalnak. A kormány jelentős jogokat hajlandó engedélyezni a románoknak, de feltétlenül ragaszkodik a magyar államnyelvhez és a területi egység fenntartásához. Bälcescu a magyarok és a románok kölcsönös fanatizmusában és türelmetlenségében látja a megegyezés nehézségét. Személyesen adja át a kormánynak a debreceni román képviselők mérsékelt nemzetiségi törvénytervezetét. A magyar nyelv diplomatikai szerepét és a területi integritást is készséggel elfogadják. Sajnos, közbejött a kormány Pestre költözése, majd a cári intervenció teremt zavaros viszonyokat és a tárgyalások elhúzódnak. Egy hónap múlva a kormány kénytelen székhelyét Szegedre áttenni. Bälcescu ezt az időt igyekszik jól felhasználni. A magyaroknak megmagyarázza, hogy »az egyéni 43 Panaitescu : Contributii 96. 1. 44 I. m. 97. 1. 45 Studii 1948. Ш. 213. 1. 46 Ohica : Л m inti n 264. 1. 47 Studii 1948. III. 213. 1. 48 Panaitescu : Contributii 107. 1.
