Századok – 1953
Tanulmányok - Tarlé; J. V.–Pankratova; A. M.–Tretyakov; P. N.: A Magyar Történész Kongresszus 52 - I. Tóth Zoltán: Bălcescu Miklós 52
BÄLCESCU MIKLÖS 61 száriusok intézményének megteremtése volt. Célját kifejezik Bälcescu szavai : »forradalmi meggyőződést önteni a nép lelkébe és azután fegyvert adni a kezébe.«30 Bälcescu a kormány többségének ellenkezése dacára harcolta ki a kormánybiztosi intézményt létrehozó rendeletet. Minden megyébe 2—3 alkotmányhű és a nép nyelvén beszélni tudó egyént küldött ki, köztük sok erdélyi emigránst . A Bälcescu által készített utasítások »az alkotmány papjainak« nevezik a biztosokat. Kötelességükké teszi : »ébresszék rá a népet, •'hogy érezze nagy hatalmát, ha akarata erős és szilárd«. »Ébresszék fel benne a nemzeti büszkeséget, ami a népek megváltása forradalom idején.« »Tüntessék el a parasztokból az idegen hadseregektől való félelmet, amit a belső ellenség sugal nekik.«31 »Feltüzelni és nem csillapítani kell őket — írja egyik levelében a kormánynak. — Dolgozzatok szívvel. Izgassátok a népet és a parasztokat.«32 A biztosi intézmény másik feladata az alkotmányozó nemzetgyűlési választások előkészítése volt. Bälcescu az általános és közvetlen választójog barátja volt, míg Eliade és társai a korporációs, 100 bojárból, 100 kereskedőből és 100 parasztból álló képviseletet kívánták cenzusos alapon, hogy ez^el végleg lehetetlenné tegyék a jobbágyfelszabadítást. Hiába érvelt Bälcescu, nogy az általános és közvetlen szavazat erősebb fegyvere a nemzetnek a fegyveres nemzetőrségnél. »Mi azt akarjuk, hogy a nemzetgyűlés erejét a nép egészének támasza adja meg.« A népnek »éreznie kell, hogy saját küldöttei vannak.«33 Az alkotmányozó gyűlés szeptember 6-ra történt elhalasztása azonban gyakorlatilag teljes elmaradását jelentett«. Hogy megmentse a helyzetet, Bälcescu egy 17 parasztból és 17 bojárból álló vegyesbizottság felállítását követelte, melynek feladata javaslatot tenni a parasztság fölhözjuttatásának módja felől az alkotmányozó nemzetgyűlésnek. A választott képviselők augusztus 21-én ültek össze Bukarestben Alecu Racovitä idős bojá,r elnöklete és Ion Ionescu delà Brad, Bälcescu hűséges követője alelnöklete alatt.34 Időközben a forradalom sorsa kívülről is rosszra fordult. A szultán kiküldötte, Szulejmán pasa július 26-án megjelent a Dunánál és nem a »jövevényeknek« minősített forradalmárokhoz, hanem az őt boldogan váró »bojárokhoz és előkelőkhöz« folyamodott. A forradalom által eltörölt Regulamentul Organic rendelkezése alapján a forradalmi kormány helyébe fejedelmi helytartótanácsot követelt, ami augusztus 6-án, a régi kormány tagjai közül, majd 21-én 3 tagból a Regulamentul Organic alapján, a pasa által követelt formában létre is jött. Bälcescu hiába tiltakozott a megtörténtek ellen. »Ne felejtsük el — figyelmeztette honfitársait a Popolul Suveranban közölt cikkében, — hogy kötelesek vagyunk megvédeni nemzetiségünket és jogainkat, ha kell, akár vérünk ontása árán is. Ha elbukunk a szent harcban, essünk el férfiasan, ahogy őseink tették ; és kiáltsuk velük együtt : inkább változzék hazánk kiterjedt sírmezővé, csak maradjon meg a románok hazájának.«35 Szulejmán pasa augusztus 22-én érkezett meg Bukarestbe. Ugyanaznap kezdődtek el a vegyesbizottság konkrét tárgyalásai a parasztok fölhözjuttatá-30 BVI 134. 1. 31 Anul 1848 II. 201 — 3. 1. 32 1. h. 94. Hasonló megnyilatkozása: Studii 1949. IV. 176-80. 1. 33 Opere I. k. 2. r. 164. 1. 34 Részletesen ld. Gh. I. Gheorgescu — Buzäu : Aspectul revolutionär al revolu^iei din 1848 ín Muntenia. Bucureçti 1948. 35 Anul 1848 III. 179. 1.
