Századok – 1953

Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30

MARX ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEM 49 tikus pártjának valóban és mindvégig következetesen demokratikus-e a politikája, annak mértéke Marx és Engels szemében a párt parasztpolitikája volt.«36 Az új proletárforradalom előkészítésében és győzelemre juttatásában ideológiailag döntő szerepe volt a munkás-paraszt szövetség problémái tisztázásának, de nem kevésbbé döntő szerepe van a szövetség elmélyítésének és ideológiai alátámasztásának a szocialista építés szakaszán is. Csakhogy az új feladatok ezen a téren is új követelményeket támasztanak a történetírás területén is. A munkás-paraszt szövetség szocializmus építését szolgáló ideológiai alátámasztása ma jóval többet követel, mint a nagybirtokos Magyarország politikája elleni és földreformra irányuló szövetség történelmi szükségességének tudatosítását. A szocializmus építése, dolgozó parasztságunk nevelése ma az első és legközvetlenebb kérdésen túl, a dolgozó parasztság nevelésében is a parasztság egész történetének az oktatását teszi szükségessé. Ebben a tekintetben pedig nem elégedhetünk meg a liberális burzsoáziát szolgáló feldolgozásokkal. A munkás-paraszt szövetség elmélyítése ma a parasztság s egész dolgozó népünk kegyetlen és valóságos történelmi sorsának Acsádyn és Márkin messze túlmenő feltárását követeli tőlünk. Az új történetírás és az arra támaszkodó oktatás, nevelés feladata, hogy évszázadok mérhetetlen és kegyetlen paraszti szenvedéseinek valóságos és tényszerű, történelmi feltárásával a magányos paraszti megmozdulás tragikus sorsának megmutatásával tegye világossá egész parasztságunk előtt, mit jelent számára a munkásosztály segítsége, vezetőszerepe. Saját történetének megismerése kell, hogy világossá tegye egész dolgozó parasztságunk előtt, hogy jövője és felemelkedése elválaszthatatlan a munkásosztálytól, elválaszthatatlan a szocializmustól. Marx pártos állásfoglalása a történettel való foglalkozás terén kifejezésre jutott abban, hogy munkásságában a döntő súlyt korának t örténelmi jelentőségű eseményeinek tudományos elemzésére helyezte. A burzsoá történetírás, a burzsoázia hanyatlásával párhuzamosan, a történelmet egyre inkább a távolabbi múlttal való foglalkozással azonosítja, a történelmet elszakítja a jelentől és a jelenkor eseményeivel való foglalkozást nem tekinti tudományos feladatnak. A marxista történetírás ezzel szemben az elmélet és gyakorlat egyesítésének elvi feltételeként, mert ez egyet jelent a jövőért harcoló osztály közvetlen ideológiai segítésével, egyenesen megköveteli a közelmúlt és a jelen kérdéseinek tudományos elemzését, a mult és jelen történeti összekapcsolását. Marxnak a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeit magábanfoglaló felfedezése kétségkívül az egész emberi történelem megértésének kulcsát adja kezünkbe. Marx igen behatóan foglalkozott á legrégibb korok és társadalmak történetével, de legfontosabb történelmi munkáiban, a marxista történeti elemzés klasszikus példáiban : a »Louis Bonaparte Brumaire tizennyölcadikája«, az »Osztályharcok Franciaországban« és a »Polgárháború Franciaországban« című tanulmányaiban saját kora döntő jelentőségű történelmi eseményeinek elemzésén keresztül adott világtörténelmi jelentőségű útmutatást a nemzetközi munkásmozgalom számára. Népünk világnézeti és politikai nevelése szempontjából kétségkívül nélkülözhetetlen és azért igen nagy jelentősége van népünk egész története tudományos feldolgozásának a magyarság fellépésétől a honfoglaláson, 38

Révai József : Marx és a magyar forradalom. — Marxizmus, népiesség, magyar, ság. 96. 1. 4 Századok