Századok – 1953
Tanulmányok - Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 512
p> BETHLEN GÁBOIl GAZDASÁGPOLITIKÁJA 527 bányák és a pénzverés károsodása nélkül nem tudnák teljesíteni a parancsot.55 Valószínűleg más városokhoz is hasonló rendelkezéseket küldött. Még a harmincadosoknak is megparancsolta, hogy személy szerint keljenek fel.5 6 Katonán kívül lőszert és élelmiszert is kellett szolgáltatniok a városoknak. Körmöc-és Besztercebánya pl. 1621-ben 14 q. ólmot, 1 szekeret kénnel, gyújtózsinórral és szurokkal, valamint nagyobb mennyiségű bőrt és lábbelit adott, ezenkívül 50 bányamunkást az erődöknél való alkalmazáshoz.5 7 A vármegyéknek pedig minden kapu után meghatározott mennyiségű zabot, lisztet, húst és szénát kellett küldeniök.5 8 A hadjárathoz szükséges hatalmas összegek előteremtésének a gondjai mintegy rákényszerítették,hogyolyan cikkeket próbáljon pénzzé tenni,amelyekből nagyobb mennyiség állt rendelkezésére. Velencébe küldte követeit, hogy szövetséget kössön a köztársasággal és anyagi támogatást biztosítson magának. Pénzbeli segélyt nem kapott ugyan, de kereskedelmi kapcsolatokat sikerült létrehozni követeinek Marc Antonio Velutelli spalatói kereskedővel, akit Bethlen kereskedelmi ügynökének neveztek ki. A fejedelem mindjárt ajánlatot tett 120 ezer forint értékű szarvasmarha, valamint nagyobb mennyiségű marhabőr, réz, higany és viasz szállítására, összesen 353 ezer arany értékben.59 E vállalkozás lebonyolítására nem került ugyan sor, de Velutelli társaságot alakított a fejedelemmel való kereskedés céljából Marc Antonio Velutelli et Compagni címen. Rajta kívül még más kereskedelmi ügynökei is voltak Velencében, akikkel később is élénk kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn. Szembetűnő, hogy azokat a cikkeket ajánlotta fel Bethlen exportálásra, amelyekre már korábban monopóliumot hozott be, kivitelüket eltiltotta és fenntartotta az állam számára. Már 1616-ban szerződést kötött Topsel János danzigi kereskedővel higany kivitelére,60 de ez csak szerény kezdete volt későbbi nagyarányú kereskedelmi ügyleteinek. Hogy mennyire a pénzszükséglet irányította ezeknél a monopóliumokon nyugvó exportügyleteinél, mutatja, hogy 1619 novemberében, mikor a hadjárat megindítása minden anyagi erejét lekötötte, viszont a török adó megfizetését sem tudta már tovább halogatni, a forrás szerint »kénszeríttetik ő felsége, az mi vagyon keze közt, avval az adót suppleálni«, ezért »kénesőt« (higanyt) küldött ki, hogy annak az árából fizessék a szultán adóját. Egyben elrendelte, hogy ezután senkinek »ez országból kénesőt adni szabad ne legyen Törökország felé«.6 1 Ugyancsak elrendelte azt is, hogy mézet és viaszt senki ne szedjen és ki ne vigyen az országból az ő engedélye nélkül.6 2 Közismert tény az is, hogy első hadjárata alatt a zsákmányolt lovakat a szászokkal becseréltette ökrökre, ezeket azután Bécsben és Velencében adta el.6 3 Második hadjáratának idején, 1624-ben skót kereskedőkkel kötött szerződést higany és viasz eladására : 3 év időtartamára, mázsánkint 95 forintért a higanyt, 62-ért a viaszt, a fejedelem szállítja az árut Kassára, ahol a kereskedők átveszik és kifizetik. Ha Bethlen jónak látja, kötelesek Danzig-65 Kriíkó : Bethlen Gábor Körmöcbányán. Századok, 1897. 595. 1. Б6 О L. Camera Scepusiensis, Bethleoiana, 1621 jún. 21. 67 Kriíko, i. m. 598. 1. 58 E. О. E. VII. 552. 1. 68 Kerekes : Bethlen Gábor fejedelem Kassán. 226. 1. 60 Szabó K. : Bethlen Gábor fejedelem polit, levelezése. Tört. Tár. 1880.'722 és 723. 1. « Tört. Tár. 1882. 472. kk. 1. C2 B. G. k. pol. lev. 111. 1. és Tört. Tár. 1885. 463. 1. 63 Kraus : Siebenbürgische Chronik, I. 55—56. 1. 3*
