Századok – 1953
Tanulmányok - Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 512
BETHLEN G ДВОИ GAZDASÁGPOLITIKÁJA 525 hadba kellett szállnia Bethlennek a török mellett, erre kényszerítette a kapott athnámé;4 4 e hadakozások pedig meglehetősen költségesek voltak. Azonban abból is érdemeket igyekezett kovácsolni magának, amit kénytelenségből kel- ' lett megtennie. így a törökök mellett viselt háborúira hivatkozva évekig nem kellett török adót fizetnie, s amikor ez mégis elkerülhetetlenül esedékessé vált, kevesebbet adózott, mint a Báthoryak és (II. Rákóczy Györgytől kezdve) utódai. 1619-ben került sor az első török adó befizetésére, de akkor sem 15.000 aranyat fizetett, mint utódai, hanem uralkodása végéig csak 10.000-et. Bethlen Gábor szervezőtehetségét, erélyét mutatja, hogy uralkodásának kezdeti néhány éve alatt mennyire rendbe tudta hozni azokat a zilált állapotokat, amelyekben átvette Erdélyt. Az államnak régi, már elődei által is ismert, de nem rendszeresen befolyó jövedelmeit pontosan szedette be, az állami birtokok visszaszerzésével is növelte. Közben pedig megkezdte a határszéli várak megerősítését és felszerelését. 1616-ban már maga Bethlen is jóleső öntudattal mutatott rá elért eredményeire : »Bizony soha nem hittem volna, ilyen romlott állapotban, hogy ilyen megépült hadaink lehessenek,... Bihar vármegyén és a két. vármegyén kívül lehet csak innét belől is 14 ezer emberünk hadra való könnyen... jó lovas, és igen szerszámos a lovas mind vármegyéken, székelségen igen kopjás.« E szervezőmunkájának köszönhette döntően, hogy vissza tudta verni Homonnay betörését, a Habsburgok és a szászok intrikáit és teljes mértékben megszilárdította uralmát. Egyelőre még idegen célokért, a török mellett kellett harcolnia, de megvoltak a saját, nemzeti célkitűzései is, és most már csak az alkalomra várt, hogy ezeket megvalósíthassa. A harmincéves háború kirobbanása meghozta a kedvező nemzetközi helyzetet, és Bethlen ezt ki is tudta használni, mert az államnak egy nagyobb háború viseléséhez szükséges belső erőforrásai is biztosítva voltak már ekkorra. II A csehek Habsburg-ellenes felkeléséhez Bethlen Gábor 1619 augusztusában csatlakozott. Bár a Habsburgok gyarmatosítási törekvései és az ellenreformáció élesen sértette a magyar főnemesség és megyei középnemesség érdekeit, ezek mégsem álltak ki szilárdan a fejedelem mellett, amíg nem voltak biztosak a sikerben. Bethlen írta róluk : »...mind eddig nem jőve senki onnét ide alá sem úr, sem vármegye... látni való dolog,hogy csak az dolog eventusát várják, és szarkafészekben ülnek«. Később is nagyrészt csak kénytelenségből csatlakoztak hozzá. így erre az ingadozó nemességre nem alapozhatta hadjáratát. Bár igénybevette a nemesi felkelést is, hadseregének gerincét a rendektől független zsoldosserege jelentette. A katonák zsoldja pedig tetemes költségbe került, Bethlen nagy súlyt helyezett a pontos fizetésre. Annak ellenére, hogy egy magyar lovas zsoldja havonként 4 forint volt, a gyalogosé 3,—ez a német zsoldosok 8-12 forintos díjánál lényegesen kevesebb,—a katonaság fizetése mégis rendkívül nagy terhet rótt a kis erdélyi államra, hiszen Bethlen hadseregét az akkori Európa egyik legkomolyabb hadi tényezőjeként tartották számon!4 5 1619 augusztusában indította meg hadjáratát és szeptemberben már azt írta, hogy eddig 40 ezer forintnál többet költött.4 6 1620-ban már erősen 44 E. T. A. II. 340. 1. 45 Lásd Wittman Tibor: Bethleç Gábor mint hadszervező. Századok, 1951. 46 Bethlen Gábor levelei Ulésházy Gáspárhoz. Bpest, 1915, 8. 1. 3 Századok
