Századok – 1953

Tanulmányok - Mráz Vera: Bethlen Gábor gazdaságpolitikája 512

BETHLEN G ДВОИ GAZDASÁGPOLITIKÁJA 515 és fiatal éveinek bujdosásaiban alaposan megismerte mind a német, mind a tö­rök politikáját, éppen idejében lépett fel a helyzet megmentésére. Közvetlen célja a Báthory Gábor esztelen politikája következtében teljesen zilálttá vált erdélyi állapotok rendezése és a megingott fejedelmi hatalom megszilárdítása volt, hogy az így megerősödött Erdély alapjává lehessen távolabbi célkitűzé­sének : egész Magyarország felszabadításának és függetlensége kivívásá­nak. Minthogy az adott időszakban a magyarországi feudalizmus bomlásának bizonyos jelei mutatkoztak és az árutermelés olyan fokot ért el, hogy idősze­rűvé vált a kapitalista csírák és az egységes piac kialakulása,6 minden olyan politikának, mely az adott viszonyokat számbaveszi és azokat céljai érdekében fel akarja használni, szükségszerűen olyan módszereket kell alkalmaznia, me­lyek a nemzeti abszolutizmus és a merkantilista gazdaságpolitika, lényegében tehát a nemzettéválás felé visznek. Nézzük meg tehát röviden Erdélynek a XVII. század elején elért gazdasági fejlettségére vonatkozó adatokat, bár az előtanulmányok hiánya következtében a kép csak nagyon vázlatos és hézagos lehet. Lenin útmutatása szerint »a belső piac fejlettségének foka annak a fej­lettségi foknak felel meg, amelyet a kapitalizmus az országban elért.«7 »Az áru­gazdaság alapja a társadalmi munkamegosztás. A feldolgozó ipar elkülönül a kitermelő ipartól s mindegyikük kis ágakra és mellékágakra oszlik, amelyek áru formájában termékeket állítanak elő és azokat minden más termékkel elcserélik. ...A társadalmi munkamegosztásnak ez az egyre fokozódó növekedése a kapi­talizmus belső piaca kialakulási folyamatának alapvető mozzanata«. »Magától értetődik, hogy a feldolgozó iparnak említett elkülönülése a kitermelő ipartól,., magát a mezőgazdaságot is iparrá, vagyis árut termelő gazdasági ággá változ­tatja«. »Ilyenképpen az árugazdaság és a kapitalizmus egész fejlődésfolyama­tának a társadalmi munkamegosztás az alapja«.8 Milyen adataink vannak ennek a társadalmi munkamegosztásnak a fej­lettségére vonatkozóan? Az ipar fejlődése jól lemérhető a fennmaradt különböző limitációkból, árszabályozó rendeletekből, ahol iparágak és azon belül egyes iparcikkek szerint vannak megszabva az árak. Azt tapasztalhatjuk, hogy megnő az iparágak száma : részben új iparágak keletkeznek, részben a meglévők válnak külön (pl. a vargamesterek mellett megjelennek a csizmadiák, stb). Az egyes iparágakon belül is egyre több tétel van felsorolva, mind nagyobb vál­tozatosságban állítják elő az iparcikkeket. így pl. a szíjgyártók árszabásában 1571-ben csak 12 tétel van felsorolva, 1592-ben 35, 1609-ben 51 ; a szabóknál 1571-ben 9, 1609-ben .26 ; a kerekeseknél 1571-ben 6, 1609-ben 38 tétel. 1571-ben az egész árszabásban nincs egészen 100 tétel, 1609-ben már 466 tétel van. 1571-ben összesen 20 iparág szerepel, 1609-ben 309, 1625-ben pedig 35 iparágat sorol fel Bethlen limitációja. Hol találtak piacra ezek az ipari termékek? Az egyszerű árutermelés rendjében, ahol az egyes termelők egymástól függetlenül állít ják elő a termé­keket, a piacon az egymástól elszigetelt termelők — iparosok és árutermelő, jobbágyok — együtt elégítik ki a szükségleteket. E csere lebonyolításának helye 6 Lásd Mahkai László : I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai c. forráskiadványát és annak bevezető tanulmányát. '(Sajtó alatt) ' Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Bpest, 1949. 51. 1. < 8 U. o. 19—21. 1. 9 Szádeczky Laios : Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. Bpest, 1913. I. k. 66. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents