Századok – 1953

Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493

503 А. Г. RASCSENKO szociáldemokrácia, a dolgozó és kizsákmányolt lakosság» minden rétegét soraiba hívja, amennyiben azok a proletariátus szemléletét magukévá teszik«.2

2 Ilyen megvilágításban érthető, milyen óriási jelentősége volt az OSzDMP Lenin által kidolgozott agrárprogrammjának. Nem véletlen, hogy a II. kongresszuson a legkülönbözőbb rendű és rangú opportunisták nekirontottak ennek a programmnak és annak teljes elvetését követelték. Ismételten arra hivatkoztak, hogy a nyugateurópai szociáldemokrata pártoknak nincs ilyen programmjuk. Végül is azt a javaslatot tették, hogy a kongresszus az agrárkérdésben csak az általános elvi tételeket határozza meg és ne fogalmazza meg a konkrét javaslatokat. Lenin határozottan tiltakozott ez ellen. A kongresszuson mondott beszédeiben feltárta az opportunista kirohanások tarthatatlanságát és káros voHát és megindokolta az agrárprogramm fő tételeit. A forradalmi szociáldemokraták ezekben a kérdésekben két fronton harcoltak : egyrészt az opportunisták ellen, akik nem akarták tudomásul venni a demokratikus agrárreformok jelentőségét a demokratikus köztársaságért folyó harc idején, másrészt az eszerek ellen, akik összekeverték a demokratikus és a szocialista követeléseket és a demokratikus agrárreformokban szocializmust láttak. A forradalmi szociáldemokraták, akik a »lehasítások« visszaadásának programmköveteléseit védték, azon a véleményen voltak, hogy ezeknek a követeléseknek a lényege a jobbágyrendszer csökevényei elleni forradalmi harc, és hogy ennek a megvalósítása elválaszthatatlan kapesolatban van a parasztbizottságok létrehozásával. Ez volt az az út, amelyen a parasztok maguk, nem pedig a liberális hivatalnokok oldják meg az agrárkérdést. A forradalmi szociáldemokraták ugyanakkor abból indultak ki, hogy az OSzDMP II. kongresszusán beterjesztett agrárprogramm csak az első lépés az agrárkérdés megoldása útján. Lenin a kongresszuson azt javasolta, hogy a következő megállapításban : »a jobbágyrendszer maradványainak felszámolása érdekében ... és a falun folyó osztályharc szabad fejlődése érdekében a párt harcolni fog követelései teljesítéséért« — a »harcolni fog« szavakat az »elsősorban^ követeli« kifejezéssel cseréljék fel. Ez a kiigazítás azt jelentette, hogy a párt nem fog megállni ezeknél a legközelebbi követeléseinél, hanem a jövőben követelni fogja a földbirtokosok földjeinek elkobzását és az egész föld nacionalizálását, hogy a falun a földesurak ellen irányuló osztályharc át fog nőni a szegényparasztságnak a falusi burzsoázia elleni osztályharcává. Lenin az agrárprogramm javaslatainak védelmében ezeket mondotta : »Jegorov elvtárs ábrándnak nevezte a paraszthoz fűzött reményeinket. Nem ! Mi nem ragadtatjuk el magunkat, eléggé szkeptikusak vagyunk, s ezért mondjuk a paraszti proletariátusnak:' Te most a paraszti burzsoáziával együtt harcolsz, de mindig készen kell lenned arra, hogy ez ellen a burzsoázia ellen hercolj, s ezt a harcot a városi ipari proletariátussal együtt fogod vívni. ..' S amikor most megmutatjuk a szegényparasztságnak, mi az oka nyomorának, sikerre számíthatunk. Minthogy a szociáldemokrácia most harcra kelt a paraszti érdekekért, a jövőben bizonyára számolhatunk azzal, hogy a paraszti tömeg hozzászokik ahhoz, hogy a szociáldemokráciában érdekeinek védelmezőjét lássa.«23 22

A SzK(b)P a kongresszusok, konferenciák és a KB plénumok határozatainak és döntéseinek tükrében. I. rész. 20. 1. 23

Lenin Művei, Bpest, 6. köt. 1963. 516. 1.