Századok – 1953
Tanulmányok - Rascsenko; A. F.: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt első programja és tézisei 493
502 A. P. KASCSENKO Leninnek à második Plehanov-féle programmtervezet felett gyakorolt bírálata egyeztető bizottság összehívását tette szükségessé, hogy a Plehanov és a Lenin által kidolgozott tervezetek alapján egy egységes programmtervezetet dolgozzanak ki. »Mi már befejeztük — írta Lenin 1902 márciusában — a programm gyakorlati részének tervezetét, többek között az agrárprogramm tervezetét is, s ezen kívül két változatban összeállítottuk a programm elméleti részét . . . Ebből a két változatból most összeállítunk egy közös tervezetet, de persze nem szeretnők ezt nyers formában, vagyis e munka befejezése előtt nyilvánosságra hozni«.11 A pártprogrammnak az egyeztető bizottság által kidolgozott új bizottsági tervezete 1902 áprilisában készült el. Leninnek sok megjegyzését és javítását tekintetbe vették, de azért ennek a tervezetnek is komoly fogyatékosságai voltak. Lenin a bizottsági tervezetre írásban tette meg megjegyzéseit. Rámutatott arra, hogy egyes megfogalmazások pontatlanok, sőt nyilvánvaló hibák is vannak a tervezetben. Újból hangsúlyozta, hogy sok benne a felesleges ismétlés, hosszadalmasság, nehézkesség, ós lehetőséget nyújt egyes pontok helytelen értelmezésére. Lenin fő megjegyzése az osztályharc kérdésére vonatkozott. A bizottsági tervezet ebben az esetben a Plehanov-féle tervezet nem-marxista megfogalmazását követte, amely nem határozta meg, mi az az alapvető sajátosság, amely a proletariátust a többi osztálytól megkülönbözteti. Lenin feltárta a kapitalizmusnak azt a tendenciáját, hogy a kistermelők egyre növekvő elszegényedéséhez és tönkremenéséhez vezet és a félproletárok és a proletárok sorába taszítja őket. Ez volt az objektív alap arra, hogy a kistermelők a munkásosztály felé fordul janak. De ezt a fordulatot csak úgy lehet elérni, ha a munkásosztály osztályönállóságra tesz szert. A dolgozó tömegek széles rétegeinek a kapitalizmus elleni harca csak a harcos forradalmi párt által vezetett munkásosztály vezetése mellett érhetett el sikert. Es Lenin azt javasolta, hogy ezt világosan és jxmtosan juttassák kifejezésre a programmban. Lenin kifogásolta azt is, hogy a bizottsági tervezetben bennemaradt Plehanovnak az a tétele, hogy a politikai ós állampolgári szabadság a kapitalista termelés természetes, jogi kiegészítése. Ez a tétel feldicsérte a burzsoá demokráciát. Errevonatkozólag Lenin ezt írta : »A kapitalizmus számára a szabadság 'természetes' voltát ezeregy olyan társadalmi és történelmi tényező bonyolítja, amelyet a 'természetes' szó nem fejez ki. Emellett valahogy liberalista szaga, bűze van«.12 Lenin szükségesnek tartotta kifejezésre juttatni a programmban azt, hogy az önkényuralom ideje lejárt, az önkényuralmat halálra ítélte a kapitalizmus egész fejlődése, amely az állampolgári és demokratikus szabadságot követeli, de ellenezte, hogy ezeket a szabadságjogokat a kapitalizmusban »természetesen« érvényesülő jogoknak minősítsék. Alapvető elvi jelentőségűek voltak Leninnek a programm agrárkérdésekre vonatkozó részét módosító javaslatai. Ezekre a kérdésekre vonatkozóan az »Iszkra« szerkesztőségében komoly véleményeltérések merültek fel. 1902 április derekán Zürichben tanácskozásra, ültek össze a szerkesztőség tagjai és itt végleges formába öntötték a bizottsági programmtervezetet. Ugyanezen az értekezleten megvitatták Leninnek »Az orosz szociáldemokrácia agrárprogrammja« c. cikkét is. Lenin ezt a cikket magyarázatképpen írta a párt programm" I. m. 94. 1. 12 I. m. 60. 1.
