Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

itHÖNIKA 473 módon fejlődött. Ehhez a témakörhöz tartozik a burzsoá nemzet kialakulásának, a nemzeti újjászületésnek ós a nemzeti harcnak a kérdése a XVIII. század végén ós a XIX. század elején. Nagyjelentőségű az 1848-as forradalom kérdéseinek a feldolgozása is. Az ötödik témakör a forradalmi és munkásmozgalmak kérdései. A hatodik rendkívül fontos témakör a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása országaink életére, — munkánkban központi helyet kell biztosítani e kérdés feldolgozásának. Végül a hetedik kérdés a népi demokráciák rendszere kifejlődésének a kérdése. A népi demokráciák történelme, bár rövid időszakot ölel fel, hatalmas lépést jelent előre a fejlődés útján. E kérdések tanulmányozásának nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van. Tretyakov professzor végül az együttműködés gyakorlati kérdéseire ós levéltári anyagok cseréjére tett értékes javaslatokat . J. V. Tarle akadémikus szólt ezután a kérdésekhez. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió ós a népi demokratikus országok történészeinek fel kell dolgozniok az országaikat a múltban fenyegető német agresszív törekvések, a »Drang nach Osten« és az ellenük való közös védekezés kérdését. Felhívta a figyelmet arra, —> konkrét példákon keresztül — hogy ez a veszély ma is fennáll. Kétségtelen tehát, fejezte be felszólalását Tarle akadémikus, hogy meg kell írnunk ennek az agressziónak a történetét annál is inkább, mert a »Drang nách Osten« elméletének nyugaton még manapság is igen nagy a hatása, annak ellenére, hogy a Szovjetunió győztes csapatai a harctéren térdrekényszerítették a német imperializmust. A következő felszólaló, L. Stem professzor szintén hangsúlyozta, hogy a »Drang nach Osten« elmélete ellen történeti módszerekkel, közös együttműködéssel kell küzdeniök a szovjet, lengyel, cseh, román, magyar és német történészeknek. Stern professzor vázolta a német történettudomány kettős feladatát: fel kell tárnia haladó hagyományait, meg kell mutatnia az alkotó, a dolgozó nép Németországának Marx, Engels, Liebknecht, Rosa Luxemburg Németországát és éles harcot kell folytatnia a német imperializmussal, sovinizmussal szemben. A német történészek számára a »Drang nach Osten« központi kérdés s éppen ezért fontos az együttműködés. A német történészek eddig elszigetelten dolgoztak, reméli ezután a szervezett együttműködést. Küzdeni kell a német népre nehezedő kettős nyomás ellen, mégpedig a mult öröksége : az erkölcsi teher és a nacionalista nihilizmus ellen, — utóbbin az az ideológia értendő, hogy nem beszélnek többé önálló német népről, hanem azt, mint a nyugateurópai kultúra és civilizáció »bástyájá«-t emlegetik »a vörös áradat« ellen. J. Macek professzor felszólalásában felhívta4

a figyelmet arra, hogy közös erőfeszítésekkel kell megoldani a magyar és csehszlovák nép történetében lévő közös problémákat. E kérdések közül megemlítette a feudalizmus létrejöttének és az állam kialakulásának kérdését á cseh történelemben, — amelyhez szükséges a magyar történészek véleménye — továbbá a XIV. ós XV. századi feudalizmus válsága elemzésének és értékelésének a kérdését. Fontos tennivaló összahasonlító módon tanulmányozni a huszitizmust és a Dózsa-felkelést, közös együttműködést kíván a cseh ós magyar központi monarchia keletkezése és a soknemzetiségű Habsburg-monarchia létrejöttének a kérdése, Hunyadi János és Corvin Mátyás, valamint Podjebrád György értékelése. A magyar-csehszlovák kapcsolatoknak fontos szakasza az ú. n. nemzeti újjászületés kora: pl. a jakobinus összeesküvésnek a cseh tartományokban való visszhangja, II. József felvilágosult abszolutizmusa értékelésének problémái. 1848 értékelésében a csehszlovák történészek felfogása teljesen megegyező a magyar marxista történettudomány álláspontjával. Szükséges azonban az 1848-as csehszlovák-magyar együttműködés pozitív oldalait még jobban aláhúzni. Részletesebben kell feldolgozni a radikális demokraták, K. Sabina, E. Arnold és J. V. Fric viszonyát ós kapcsolatait a magyar forradalommal. Közös feladat a cseh-4 A felszólalást a Századok 1953. 4. száma közli.