Századok – 1953

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Beszámoló a Magyar Történész Kongresszusról 463

itHÖNIKA 469 demokratikus országok és a Szovjetunió történészei 1955-ben közös tanulmánygyűjteményt készítsenek az 1905-ös oroszországi forradalom jelentőségéről és hatásáról,az egyes országokban megnyilvánuló visszhangjáról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a marxista történészeknek a felszabadulás utáni évek történelmével kellő mértékben kell foglalkozniok. Ennek hiánya a magyar történészek munkásságában is megnyilvánul, pedig Magyarország példája is bizonyítja, hogy a társadalom fejlődése a népi demokratikus országokban az utóbbi években hallatlanul gyors ütemben folyik. A népi demokratikus országok történészei számára fontos, és közös erőfeszítéssel megoldandó kérdés : a nemzetiségi kérdés. A nemzetiségi hare kérdésének feldolgozásával nemcsak azt kell kimutatni, ami bennünket a múltban elválasztott, hanem elsősorban azt, ami összekapcsolt. A soknemzetiségű Oroszország, Lengyelország, Ausztria-Magyarország uralkodó osztályai arra építették fel politikájukat, hogy egymás ellen uszították a népeket. A népeknek azonban a kizsákmányolóik ós elnyomóik ellen vívott harcaik tapasztalatai lehetővé tették, hogy felismerjék a közös harcok szükségességét. Ezen a vonalon kezdeményező és örömmel fogadott lépés volt Csernisevszkij magyarokról szóló írásainak gyűjteményes kiadása. Egy másik olyan kérdés, amely a szovjet és a népi demokratikus történészek közös erőfeszítését igényelné, a kapitalizmus keletkezésének és a munkásmozgalom első lépéseinek története. Például olyan munkák megjelenése, mint a Magyarország eredeti tőkefelhalmozásáról szóló monográfiáé, igen hasznos volna a többi népi demokratikus országban is, mert a munkákat összegezve értékes következtetéseket lehetne levonni az Elbától keletre eső országok történetével kapcsolatban. A. M. Pankratova ezután javasolta, hogy a szovjet és népi demokratikus országok történeti folyóirataiban foglalkozzanak az eredeti tőkefelhalmozás, a kapitalizmus keletkezése és a munkásmozgalom első lépéseinek kérdéseivel. Másik javaslata az volt, hogy a Szovjetunióban az oroszországi kapitalizmus kialakulásáról lezajlott vitát megfelelő előkészítés után terjesszék ki az egyes népi demokratikus országok történeti folyóiratai hasábjain. További lépésként olyan tudományos konferenciákat javasolt, amelyek egyes történelmi kérdésekkel foglalkoznak és ajánlotta a legközelebbi konferencia időpontját másfél év multán, amelyen már tudományos tevékenységünk további eredményeit lehetne bemutatni. Felvetette az előadó a kölcsönös tájékoztatás jobb kiépítésének a kérdését és kérte, hogy a népi demokratikus országok történészei tevékenyen vegyenek részt a szovjet folyóiratok munkájában, írjanak ezekbe tanulmányokat . A népi demokratikus országok történészeinek a munkásosztály harcának történeti bemutatásához sok sikert és újabb eredményeket kívánva fejezte be nagyfontosságú felszólalását A. M. Pankratova. Pankratova akadémikus javaslataihoz csatlakozva, s azokat az egyes országok viszonyaira alkalmazva szólalt fel Grosfeld professzor, aki többek között a lengyel és magyar Történettudományi Intézet közös tematikai ós szervezeti problémáit is érintette, J. Vesely, aki a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot értékelte és a csehszlovákiai múzeumok szervezésével kapcsolatos tapasztalatokról számolt be, valamint Roller akadémikus, aki a román történettudomány helyzetét vázolta. A magyar történészkongresszus harmadik napján, június 8-án kezdődtek tneg a kongresszus második - a baráti szomszéd népekkel közös küzdelmeink hagyományaiból merített •— témacsoportjának előadásai Mérei Gyula egyetemi tanár referátumával : >>A magyar reformmozgalom és az 1830—31-es lengyel szabadságharc« címmel. H. Jablohski professzor e témához kapcsolódva adott elő az 1830-as lengyel felkelés néhány problémájáról. Ezt az előadást Kovács Endre, a történettudomány kandidátusa : »Bem a magyar szabadságért« című és Szokolay Katalin egyetemi tanársegéd : »A Magyar Tanácsköztársaság visszhangja a lengyel nép körében« című korreferátuma követte. A június 8-i délutáni programmban szerepelt I. Tóth Zoltán Kossuth-díjas, a történettudomány doktora : »Bälcescu a magyar és román nép összefogásáért 1848— 17 Századok