Századok – 1953

Szemlék - Stejnberg; J. L.: A középkeleti brit agresszió története (Ism.: Niederhauser Emil) 445

SZEMLE 445-Gim. III. 46. 1.). A tankönyvnek rá kell mutatnia, hogy a tőkebehatolás Magyarország fokozottabb kirablását és függőségének növelését jelentette. A kapitalizmus korszakát tárgyaló tankönyvrósz adósunk marad a kapitalista hadsereg, közigazgatási és bíróság rendszer kialakulásának leírásával. A XIX. század második fele és a századfordulókulturális fejlődósévei foglalkozó pontokból viszont kimaradtak a magyar-orosz kulturális kapcsolatok. Okvetlenül rá kell mutatni az orosz művészet páratlanul széles és megtermékenyítő hatására hazánkban. A tankönyv Ady Endrének külön pontot szentel (Ált. Gim. III. 137—140. 1.). Hiányzik azonban e pontból Ady és az orosz forradalmi mozgalom viszonyának elemzése. A tankönyv csak Ady verseit méltatja, publicisztikáját indokolatlanul mellőzi. A szerzőnek fel kellene hívnia a figyelmet Ady Endre forradalmi demokrata történetszemléletére is. A szakiskolák számára készült tankönyvek újabb kiadásának elejéről hiányzik a történelem tárgyúnak rövid meghatározása. E tankönyvek legkiemelkedőbb fogyatékosságai a Szovjetunió történetét tárgyaló pontoknál mutatkoznak. Azt állítja például a szerző, hogy »A kievi állam I. (Bölcs) Jaroszláv alatt élte fénykorát« (Szakisk. I. k. 59. 1.). Ez az állítás ellentmond Marx azon ismert megállapításának, hogy a kievi állam fénykora Vlagyimir Szvjatoszlavics uralkodásának ideje volt. A feudális széttagoltság kialakulását a tankönyv a földesurak hűtlenségével magyarázza (93. 1.), az 1606—7-es parasztfelkelés vereségét pedig a nemesek és kozákok árulásával (Szakisk. I. k. 184. I.). Alaptalanul kijelenti a szerző, hogy az 1667—1671-es parasztfelkelés nagyobb erejű s méretű volt az 1606—7-esnól (185. 1.). Minden tárgyi alapot nélkülöz az az állítás is, hogy a jobbágymunka felhasználása manufaktúrában azok »hanyatlását vonta maga után« (219. 1.). Hasonlóképpen ellentmond a történelmi tényeknek, hogy »Pugacsov felkelése a cári Oroszország legnagyobb népi felkelése volt« (220. 1.). Oroszországot a szerző a burzsoá történetírás hagyományai szerint »északi kolosszus«-nak nevezi, sőt azt állítja, »agyaglábai« voltak (240. 1.). S ezt éppen arra a periódusra állapítja meg a szerző, amikor — mint ez közismert — az orosz seregek egy évszázad leforgása alatt megsemmisítették a világ három legkíválóbbnak tartott hadseregét. A szakiskolák számára készült tankönyvekből sajnálatosan kimaradt Mátyás és III. Iván szerződésének ismertetése és azt sem tudhatjuk meg e tankönyvekből, kötött-e szerződést Rákóczi Péter cárral. A szakiskolai tankönyvek tárgyalják az ó- és középkor kultúráját, de mellőzik a sokkal fontosabbat, az új- és Iegújabbkor kulturális fejlődését. Csökkenti a szakiskolai tankönyvek nevelőerejét az illusztrációk és térképek hiánya is. Mindkét típusú tankönyvben néhány apróbb pontatlanság is akad. Például.a helyes kiejtés szótárában helytelen a Crisan név fonetikus megjelölése (Alt. Gim. II. k. 217. 1.). A tankönyvek képmellékletei nem kronologikus sorrendben kaptak helyet. Többhelyütt pontatlan Bálcescu neve (Szakisk. I. k. 288—9. 1.). Az általános gimnáziumi és szakiskolai tankönyveink e kiadása a hibák és fogyatékosságok ellenére újabb lépést jelent előre a tankönyvírás területén. A szerzők munkáját ós igyekezetét joggal illeti meg az elismecós. Iskoláink és gyorsan fejlődő történettudományunk azonban ínég az új kiadásnál is magasabb színvonalú tankönyvet várnak tankönyvszerzőinktől. Éppen az új kiadás eredményei alapján reméljük, hogy ez nem fog soká váratni magára. DOLMÁNYOS ISTVÍIT STEJNBERG J. L. A KÖZÉPKELETI BRIT AGRESSZIÓ TÖRTÉNETE (Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1953. 291, 1 I., 4 térk.) A második világháború után a brit birodalom gyarmati rendszere, amely már közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, éppen ennek következtében alapvetően megrendült, végleg felbomlóban van. A hajdani brit birodalom gyöngyszeme és sarkköve, India, forma szerint már majdnem teljesen kivált a brit nemzetközösségből ós az indiai nép harca egyre inkább azt eredményezi majd, hogy ez a kiszakadás teljes is lesz. Az indiai és az egyéb délázsiai népek mai szabadságharcainak megértéséhez persze az eddigi harcok története adja meg a kulcsot. A szovjet történettudomány a maga részéről már eddig is rengeteget tett az ázsiai népek nemzeti szabadságmozgalmainak felkutatása, a harcos hagyományok kielemzése terén. J. L. Stejnberg könyve mintegy népszerű összefoglalója a Középkelettel foglalkozó szovjet történeti kutatásoknak. V