Századok – 1953

Tanulmányok - A szovjet történészek néhány elsőrendű fontosságú feladatáról 427

428 A SZOVJET TÖRTÉNÉSZEK NÉHÁNY ELSŐBEN DO FONTOSSÁGÚ FELADATÁRÓL A történettudományi kutatóintézetek és a Voproszi Isztorii egyik legnagyobb fogyatékossága az, hogy nem szorgalmazzák kellően a szovjet társadalom történetének és a SzKP történetének feldolgozását. Az utóbbi években nem jelent'meg egyetlen nagy monográfia sem ezekről a kérdésekről. Mindeddig nem készült el a szovjet tárdadalom történetéről szóló főiskolai tankönyv. Másrészt, a Szovjetunió szovjet-kori történetéről írt brosúrák és cikkek alacsony tudományos színvonalon mozognak, ós nagyrészük tényleíró jellegű, felületes. Hiányzik belőlük a történeti jelenségek alkotó szellemű elemzése. A szovjet társadalom történetének kidolgozásában bizonyos haladást jelent a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kiadásában megjelent előadássorozat. Ez a kiadvány nagy tényanyagot ölel fel, de mint a szovjet társadalom történetéről írt egyéb munkák, ez is komoly szubjektivista hibákat tartalmaz, gyengén tárja fel a szocialista társadalom fejlődésének objektív törvényszerűségeit, gyengén mutatja meg, hogy milyen nagy szerepet játszottak a dolgozó tömegek a szocialista társadalom felépítésének éveiben és a szocializmusról a kommunizmusra való fokozatos áttérés időszakában. > A szovjet történészeknek mielőbb határozott fordulatot kell elérniök hazánk legfontosabb korszakának — a szocializmus korszakának — és a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, a Szovjetunió Kommunista Pártja történetének tanulmányozásában. E feladatok megoldásában a történészek rendkívül gazdag elméleti anyagra — У. I. Lenin és I. V. Sztálin zseniális műveire — támaszkodhatnak. Lenin és Sztálin művei a szovjet történészeket, felfegyverzik a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek mélyreható ismeretével és hatalmas segítséget nyújtanak a szovjet társadalom történetének alkotószellemű kidolgozásában. Történészeink mindeddig gyengén dolgozták ki a külföldi országok legújabbkori történetét. A szovjet történeti irodalomban kevés tanulmányt találunk ezekről a kérdésekről és a legújabbkori történelemmel foglalkozó munkák egy része nem kielégítő. Nincs főiskolai tankönyv a legújabb kor történetéből. Sürgősen ki kell küszöbölni ezeket a fogyatékosságokat. Különösen fontos, hogy alaposabban és mélyebben tanulmányozzuk a népi demokratikus országok történetét. Ezeknek az országoknak a dolgozói a Szovjetunió tapasztalatára és segítségére támaszkodva haladnak előre a szocialista társadalom felépítésében. Konkrét történeti anyagon kell bemutatni, hogy milyen utat tettek meg a népi demokratikus országok, milyen mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulás ment végbe ezekben az országokban, milyen szervező és irányító szerepet játszottak a szocializmus építésében a kommunista-és munkáspártok, miként alakulnak ki a szocialista nemzetek, milyen újtípusú viszony alakult ki a demokratikus tábor országai között, milyen segítséget nyújt a Szovjetunió a népi demokratikus országoknak, és egyben le kell leplezni a mesterkedéseket, melyekkel az imperialista hatalmak megpróbálják visszaállítani a kapitalizmust ezekben az országokban. A szovjet kutatóknak nagy figyelmet kell szentelniök a nagy kínai nép történetének. Fel kell tárniok, hogy milyen hatást gyakorolt a kínai nép felszabadító harca Kelet országainak fejlődésére és a világtörténelemre, be kell mutatniok, hogy milyen nagy jelentőségű a Kínai Népköztársaság megalakulása és megerősödése. A Szovjetunió története szoros kapcsolatban áll a többi ország történetével. A szovjet nép érdekei közösek a bókéért, demokráciáért és szocializmusért harcoló országok népeinek érdekeivel. Míg a burzsoá történetírást az imperialisták arra használják fel, hogy ellenségeskedést szítsanak a nemzetek között, a faji gyűlöletet és a sovinizmust hirdessék, addig a szovjet történettudomány arra törekszik, hogy a népek közötti békét biztosítsa és njegerősítse. A szovjet történettudomány helyesen világítja meg a népek belső történetét és egymás közötti kapcsolataik történetét, és ezzel elősegíti a népek közeledését, a kölcsönös megértés és együttműködés szellemének kialakulását. A szovjet történészeknek a világtörténet elemzése során szélesebb alapokon kell bemutatniok a haladó, demokratikus erők növekedését az egész világon, és korunk élenjáró osztályának — a munkásosztálynak — bátor harcát. A szovjet történészeknek az a feladatuk, hogy leleplezzék az imperialista államok uralmon lévő köreinek népellenes politikáját, feltárják az egész világ előtt a reakciós erők tevékenységét, amely arra irányul, hogy örökössé tegye a bérrabszolgaságot, a gyarmati elnyomást és rabló, pusztító háborúkat robbantson ki. * Rendkívül nagy tudományos és politikai jelentőségű kérdés az, hogy helyesen világítsuk meg a népi tömegeknek a történelemben — ós különösen a proletárforradalmak és a szocialista építés korszakában — betöltött szerepét. Marx és Engels ezt írták : »Mit der Gründlichkeit der geschichtlichen Action wird also der Umfang der Masse zunehmen, deren Action sie ist. (A történelmi akció alaposságával együtt növekedni