Századok – 1953

Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30

MARX ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEM 37 niök, mert csak így érhető el a társadalmi forradalom győzelme és célja : az osztályuralom megsemmisítése.«1

3 Frankel Magyarországra hazatérve — a magyar munkáspárt megteremtésére összpontosította minden erejét. E harc során a 67-es magyar reakcióval, Tisza Kálmánnal szemben harcolt a munkásság és a dolgozó nép demokratikus jogaiért — elsősorban az általános választójogért, igyekezett a reakcióval szemben bizonyos együttműködést kialakítani a 48-as baloldallal, ugyanakkor azonban egy pillanatra sem feledkezett meg a demokratikus követelések részleges, a döntő társadalmi kérdés megoldása szempontjából korlátozott jelentőségéről. »Szeretném még külön hangsúlyozni, hogy sem a termelőtársulatok, sem az általános választójog esetleges kiharcolása nem vezet a társadalmi kérdés megoldásához : egyik éppen olyan önámítás, mint a másik ; a társadalmi kérdést csak a mai állam és társadalmi rend elleni győzelmes harc után lehet tartósan, minden részletében megoldani . . ,«14 Frankel harca és politikája történelmi bizonyítéka annak, hogy a magyar munkásmozgalom születésétől kezdve kapcsolatban volt Marx forradalmi tanításaival. A magyar munkásosztályt ez a tanítás tette képessé arra, hogy a reakció, a rendőrügynökök, provokátorok aknamunkájává! szemben 1880-ban »Általános Munkáspárt« néven létrehozza első önálló pártját. Ugyanakkor Frankel a Párisi Kommün, az első proletárdiktatúra harcosa, Marx tanítványa, nyíltan és tudatosan magáénak vallotta 1848 örökségét. »Azok a márciusi napok, amelyeket hazánk az 1848-as esztendőben átélt, nekünk szociáldemokratáknak is fontos emléknapjaink, mert megmutatják, mire képes a zsarnokság ellen fellázadó nép. Ha a mozgalom félúton hajótörést szenvedett is, mindenesetre mégis volt belőle annyi haszon, hogy legalább az addig mindenható nemesség hatalma megtört . . . Harminckét esztendő múlt el azóta — és mi történt közben? ... Az a rend, amely a márciusi napokban uralomra került, többnyire elfelejtette már a meggyilkolt szabadságharcosokat vagy csak azért emlékszik rájuk, hogy hitehagyottságát takargassa ; igazi szabadságra már régen nem vágyakozik, hivatalra, rendjelekre vadászik most ; megelégszik a majmolt szabadság csalóka álmaival ; az ország érdekeit, iparát, jólétét eladta a nép elnyomóinak ; «15

»Mi, szocialisták, mi vagyunk az igazi hazafiak, mert csak egyedül mi akarjuk megteremteni hazánkban a közszabadságot, műveltséget, szellemi, erkölcsi és anyagi jólétet. Ez jelenti a szocialista elvek megvalósulását.«1

6 A magyar munkásmozgalom a 67-es évek utáni időkben nemcsak célkitűzéseit tekintve egyezett a magyar nép' tömegeinek érdekeivel, de nem volt elszigetelt az akkor még 48 forradalmi hagyományaihoz közvetlenül kapcsolódó értelmiség soraiban sem. Az értelmiség egy részében, bár kisebb mértékben, mint a cári Oroszország értelmiségében, de megvolt az érdeklődés és a hajlandóság a munkásmozgalomhoz való közeledésre, a munkásmozgalom és a marxizmus kérdéseinek a megértéséhez. Bizonyítja ezt a Párizsi Kommün sajtóvisszhang j a. 13

Frankel Leó Farkas Károlyhoz, 1872 augusztus. — Ld. MMTVD I. Bpest, 1951. 239. 1. 14

Arbeiter-Wochen-Chronik. 1880 augusztus 29. — Idézi Aranyosi Magda : Frankel Leó. Bpest. 1952. 184. 1. 16

Arbeiter-Wochen-Chronik 1880 március 14. - Ld. MMTVD I ; Bpest, 1951. 399-400. 1. " Arbeiter-Wochen-Chronik 1877 december 23. - Ld. MMTVD I. 319. 1.