Századok – 1953

Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384

400 SÁNDOR VILMOS A váltótárca alakulása millió forintban 1856 10,25 1861 18,45 1857 11,65 1862 18,50 1858 14,70 1863 18,50 1859 15,70 1864 18,80 1860 16.95 1866 . 23,006 2 Komolyabb zavarokat okozott az 1863—1864 évek rossz termésered­ménye és a vasútépítkezések szünetelése. Az 1860-as évek első felének gazdasági, politikai és háborús válságai egybekötve az osztrák államháztartás mind súlyosabbá mélyülő válságával lehűtötték az osztrák burzsoázia Magyarországot kolonizáló kedvét. A bécsi kamara történetírója szerint »már egymagában a rabszolgaság megszünteté­séért Észak-Amerikában indított háború gyors kiterjedésével súlyos csapást zúdított Európára, amely elsősorban példátlan g^yapothiányban jelentkezett, amitől az alsóausztriai textilipar, különösen Bécs ipara és kereskedelme rend­kívüli módon szenvedett. 1864-ben a gyapotárak négy-ötszörösükre emel­kedtek és Ausztria gyapotfogyasztása ötödére csökkent. A gyapotkrízis pusztításaihoz csatlakozott a magyarországi rossz termés és az állatvész, aminek következményeként egész néposztályok elszegényedtek és vásárló képességük olyan mértékben gyengült, hogy egyes ipari és forgalmi ágak beszüntették működésüket. Súlyosbította a helyzetet az Oroszlengyel országban 1863-ban kitört felkelés, a Schleswig-Holstein elleni háború, az államháztartás helyzetének szakadatlan romlása, a vámunióhoz való csatlakozással kapcso­latos tárgyalások ki nem elégítő eredményei, ...1865-ben az alkotmány felfüggesztése és végül Ausztria kettős háborúja 1866-ban Olaszországgal és Poroszországgal. Mindeme kedvezőtlen viszonyokhoz járult még 1863-tól az építkezések állandó csökkenése, a vasútépítések majdnem teljes leállása. Az amerikai háború az odairányuló kivitelünket, a lengyelországi zavarok és a lakosság elszegényedése a galíciai és a magyarországi eladásokat zárta el.«6S Érthet ő tehát, hogy ezekben az években csak elvétve jelentkeznek egyes újabb osztrák tőkések a magyarországi' gyáriparban. Szemükre is veti 1867 után a pesti burzsoázia, hogy »mikor a malomipar kifejlődött, hol találtunk támogatásra a bécsi tőkénél? Sehol. Nem áll módunkban ilyen vállalkozásokban résztvenni« — ez volt a stereotip visszautasító frázis.6 4 A vasút építkezés az előző évek 265 kiloiïiéteres átlagával szemben 65-km-es átlagra csökkent, olyan módon, hogy 1864-ben és 1866-ban egyetlen kilométer új vasútvonalat sem adtak át a forgalomnak. Ez is jelezte az osztrák tőke meggyengülését és visszavonulását a további magyarországi befekte­tésektől. Az abszolutizmus kormányrendszerének .JL86ú-tól meginduló lassú felőrlődése nyomán, a gazdasági élet pangása ellenére a magyarországi ipari kapitalizmusnak belső erők útján végbemenő fejlődése számára fokozatosan az előző évekénél szabadabb légkör alakult ki. Az 1860 utáni ipari fejlődés gyökeresen különbözik az 50-es évek közepének — második felének ipari fejlődésétől. I860 után nem az osztrák burzsoázia különféle rétegeinek Magyar­országot kolonizáló vállalkozásai, hanem a magyar burzsoázia vállalkozásai a •2 Magyar Stat. Közi. 35. k. 72. 1. 63 Zapf I., i. m. 104—106. 1. 84 Pester Lloyd. 1869. 130. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents