Századok – 1953
Tanulmányok - Mód Aladár: Marx és a magyar történelem 30
34 Mól) ALADÁR jelenti, hogy a marxizmus fellépésétől kezdve a legszorosabban összekapcsolódott, szerves részévé vált népünk történelmének. 1848, a Kommunista Kiáltvány megjelenésének éve, egyben a magyar szabadságharc születésének éve is, s ez nem véletlen időbeli egybeesés csupán. Az 1848-as polgári forradalmak ellenmondásaikban és egész történetükben a demokratikus forradalom, a nemzeti szabadságharc, valamint az új osztály : a munkáossztály, az új forradalom, a proletárforradalom jövendő törvényszerű eggyéválásának történelmi szükségszerűségét -juttatták kifejezésre. Ezt az egységet legvilágosabban Marx és Engels harca és állásfoglalása mutatja számunkra. Marx és Engels ugyanakkor, amikor a Kommunista Kiáltvánnyal az új forradalom, a proletárforradalom világtörténelmi jelentőségű programmját jelentették meg, az európai reakcióval és burzsoá szövetségeseivel szemben a nemzeti elnyomatás ellen fellépő népek s a magyar nép legkövetkezetesebb és legigazibb védelmezőiként lépnek fel. »Mi — írta Engels — a harc alatt Magyarország mellett álltunk ; bátran mondhatjuk, lapunk, a „Neue Rheinische Zeitung" többet tett, mint akárki más, hogy a magyar ügyet Németországban népszerűsítse . . .«6 Marxot a magyar szabadságharc nemesi vezetése nem akadályozta meg abban, hogy világosan lássa a magyar forradalom polgári jellegét, s — a reakció főerőivel szemben nemzetközi szempontból is haladó jelentőségét. A német burzsoázia ú.' n. demokratái, akik a népgyilkos Habsburg-reakció égisze alatt is ragaszkodtak a német burzsoázia uralmához az elnyomott keleteurópai népek felett, a magyarság küzdelmét, mint dölyfös feudális népelnyomók harcát igyekeztek Európa előtt feltüntetni. Marx mára is útmutató példát adva leplezi le és utasítja vissza a demokrata köntösben fellépő német burzsoá reakció rágalmait és teszi világossá a magyar forradalom igazi jellegét és jelentőségét. „. . . Ha a magyarok valóban a »legdölyfösebb népelnyomók« »főnemesi kasztját« alkotják is, mit bizonyítana ez ? Vájjon tisztára mossa-e ez Windischgrätzet, Blum Róbert gyilkosát?! A »Gesamtmonarchie« lovagjai, Németország közvetlen ellenségei és Schwaffenbach barátai, a Windischgrätzek, Jellasichok, Schlickek, meg a többiek talán el akarják nyomni ezt a főmemesi kasztot ? És talán szabaddá akarják tenni a paraszti földtulajdont ? A horvátok és csehek talán a Rajnai tartomány mintájára véghezvitt földosztásért harcolnak? Mikor a lengyelek felkeltek Oroszország ellen, ki gondolt arra, hogy csak egy »főnemesi kaszt« áll az élükön? Arról volt szó, hogy az idegeneket elűzzék. Egész Európa rokonszenve kísérte a mozgalmat megindító »főnemesi kasztot«, mert a lengyel nemesi köztársaság mégiscsak óriási halkdás volt a cári zsarnoksághoz képest . . .«, de különben is »... a magyar mágnások, az Eszterházyak és a többiek már a harc kezdetén kimenekültek, Olmützbe mentek hódolatukat kifejezni ... s a magyar hadsereg »főnemesi tisztjei« voltak azok, akik a harc kezdetétől mindmáig újra meg újra elárulták nemzetük ügyét. És hogy van az, hogy az országgyűlés többsége még ma is Kossuthtal van Debrecenben, noha a mágnások közül mindössze tizenegyen jelentek ott meg?«7 Engels Kossut hot 1848-ban az 1789-es francia forradalom legnagyobbjaihoz hasonlította8 és mint a proletárforradalomba torkolló európai vajúdás • Engels: Forradalom és ellenforradalom 1848-ban. É. n. 2. kiad. Új Könyvtár 4.141.1. 7 A magyarok harcáról. Kölnische Zeitung 1849 február 17. — Ld. Marx-Engels, Művei. VII. 283 — 284. 1. oroszul. 8 V. ö. Engels : A magyarok küzdelme. Neue Rheinische Zeitung 1849 január 12. — Ld. Marx—Engels—Lenin—Sztálin: Proletárnemzetköziség és hazafiság. Bpest, 1952. 19-20. 1.
