Századok – 1953
Tanulmányok - Sándor Vilmos: A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése (1849–1867) 384
A MAGYARORSZÁGI IPARI KAPITALIZMUS NÉHÁNY KÉRDÉSE 391 ipar versenyét a közös vámterületen az a néhány textil »gyár«, amely a 40-es évek alatt keletkezett, nem állta s rövidesen tönkrement. A gépesítéssel az\ ausztriai textilipar olyan előnyre tett szert, amelyet a magyarországi textil- V ipar a következő fél évszázad alatt sem tudott behozni. így pl. 1841-ben 1 Ausztriában 146 pamutfonó 899 868 orsóval és 18 242 munkással 178 294 mázsa nyersanyagot dolgozott fel, míg 1870-ben 134 fonóüzeni 1 404 657 orsóval és 20 454 munkással 513798 mázsát.11 1852-ben Magyarországon a textiliparban 4 gőzgép volt 46 lóerővel, 1863-ban 6 gőzgép 90 lóerővel (lényegében a textilfestőkben), Ausztriában ugyanakkor a gőzgépek száma 180-ról 487-re, a lóerő 3185-ről 10 220-ra emelkedett.1 5 A magyarországi és ausztriai textilipar ilyen óriási színvonalkülönbsége alapján a közös vámterület be tudta tölteni azt a szerepét, hogy az ausztriai ipari burzsoázia legfőbb tőkefelhalmozási forrásának, a textiliparnak fejlődését Magyarországon megakadályozza. A papírgyártásban 1849—1867 között Magyarországon egyetlen új papírgyár keletkezett.1 6 A meglévő, régi technikával dolgozó papírmalmok ettől kezdve tönkremennek az új technikával dolgozó ausztriai és néhány magyarországi papírgyár versenye következtében. Legalább 25-re tehető a 70-es évek közepéig leálló papírmalmok száma.1 7 Csak néhánynak sikerült üzemét gépesíteni, közöttük az osztrák tőke tulajdonában lévő hermaneci papírgyárnak. 1856-tól 1863-ig a magyarországi papírgyártásban használatban .lévő gőzgépek lóereje 6-ról 84-re, Ausztriában 77-ről 935-re emelkedett'.1 8 Az 1853—1856 évek kapitalista fellendülése alatt meggyorsult az ausztriai cukorgyárak fejlődése is. 1850-ben indul el a cukorgyártásban az ipari fórra- 1 dalom. Ebben az időpontban Magyarországon a cukorgyárak lényegében a nagybirtok kezén voltak. Ausztriában viszont ugyanakkor már nemcsak a cukorgyártás kezdett világpiaci viszonylatban számottevő tényezővé válni, hanem egyes osztrák gépgyárak cukorgyári gépek és felszerelések előállítására is berendezkedtek. Az ausztriai ipari burzsoáziát az előző évek kísérletei után az 1853— 1856-os évek fellendülése nagyobb méretű ipari kolonizációra indítja Magyarországon a cukorgyártásban. A magyarországi cukorgyárak alapításának sora egy bécsi cukorgyári berendezéseket készítő fémárugyárból indult ki. A Schmidt H. D.19 gyár két alkalmazottja 1850-ben a gyár gépeivel Fészerfalván rendez be cukorgyárat. A gépeket a fémárugyár Patzenhofer Komád nevű szerelője szerelte fel,20 1852-ben Patzenhofer egy másik osztrák fémárugyárossal, Baçchlé Józseffel21 \ 14 Bracheiii u. Migurha: Österreichs commercielle und industrielle Entwicklung. Wien, 1873. 46. 1. 15 Idézett osztr. stat. munka, 9—10. 1. 16 Magyarország gyáripara 1898, XIII. f. 11. 1. 17 1864-ben 60 papírmalom és 4 papírgyár volt Magyarországon. 1871-ben 39.— Übersichtstafeln zur Statistik der öster. Monarchie. I. Heft, Wien, 1855. — Magyarország gyáripara 1898-ban. XIII. f. 7. 1.' 18 Id. osztr. stat. munka. 29—32. 1. 19 Schmidt H. D. 1857-ben már mint vagongyár is működik ; ebben áz időpontban 1200 munkással. Mitteilungen aus d. -Gebiete d. Statistik. 7. Jahrgang, II. H. 1857, 51—52. 1. 20 Wiener Moszko: A magyar cukoripar fejlődése. I, к. Bpest, 1902. 259. 1. 21 Baechlé József Bécsben gőzkazán- és bádogárugyáros volt. — Mitteilungen aus d. G. d. Stat. Siebenter Jahrg. II. Heft. 1857. 28. 1. 12*
