Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
'356 VÖRÖS KÁROLY Belbátorságunk a körülményekhez képest jó lábon állván, egy hiányát érezők a megyei ügynek, és ez : a közigazgatás vala. Rögtön hozzáfogtunk tisztikar alakításához, mely már nem találkozott, mint kezdetbenj nehézségekkel, miután szerencsénkhez sok jó barátok csatlakoztak. — Ilyen a világ! — így fogja fel az önző emberfaj hivatását ! Az uj tisztválasztás alakításában elvünk vala : lehetőleg gyökeres reformot hozni be, vagy is lehetőleg demokrat szellemű egyénekkel látni el a hivatalokat, leginkább fiatal koruakkal ; — azon meggyőződésben, miként uj időnek uj emberek kellenek, kik elfogulatlan és dicsvágyó érzülettel inkább felfogják a kor és idő szellemét, és áldozatra hívó szózatát a közügynek lelkes eréllyel követendik. A volt hivatalnokok, — a megyei pénz-, és levéltárnokon kivül — mellőztettek. Az uj tisztikar névsora a következő : Alispánok : 1. Berzsenyi Farkas (elhunyt koszorús költőnk fia, demokrat érzelmű, tiszta jellemű hazafi.) 2. Erős Lajos fiatal, jóakaratú egyén, bár egyszerű capacitás. Főbírák : Lipcsei (ma Leipzig) Jónás h. ügyvéd. Véssey Márton jó szándoku szerény ifju. Mocsy János veterán magyar. Sárközy Sándor, hajlott korában is ifjú lélek, ellentétben fia Miklóssal, ki ifju korában alvó lélekkel birt. — Berecz Antal fő-, és Keller Antal alszolgabírák említetídők mint, erélyes tisztviselők. A jegyző állomások legsikerültebb választások közzé tartozó nevek disz füzérét ékesítek. Ilyen volt a fő jegyző: Kolmár József, Debrecenből meghitt ujságiró, az aristokraták előtt elveiért gyűlöletes, tiszta előadása, remek tolla, hazafi lelkülete magas reményekre jogosít-ák.1 6 Aljegyző : Bárány Gusztáv ész és tollban amannak méltó vetélytársa. Gáspár Pál tiszta hazafi, és szakavatott egyén. Főpénztárnok : Svastics Pál üres pénztárral, — Levéltárnok : Körmendy József halmozott levéltárral említendők. Ez utóbbit tiszta őszintesége, és becsülete tiszteletre érdemesítek* Hogy a belügyek folyama rendes kerékvágásba ment, az a dolog természetéből folyik, midőn oly egyének tölték be a hivatalt, kik iránt a nép bizalmas ragaszkodással viseltetek ; mert a kormányzás nehézsége egyedül a bizalmatlanság forrásából ered, mint ezt az absolut kormányzás számtalan esetei bizonyítják. A közbátorság fenntartására berendelt nép áldozatkészségét, hálátlanság bűne nélkül multunk dicsősége iránt, nem lehet eléggé nem méltányolható szavakkal fel nem említenem, mint olyan történeti tényt, mely egyik fénypontjául tekintendő önvédharcunk folyamának, — és cáfolatát azon balhiedelemnek, mintha a nép nem volna képes magasabb miveltséget feltételező nemes tettekre, feltéve, ha lelkes vezetőktől vesz irányt, — vagy csak durva erőszak vasvesszeje csalná síkra megtámadott hazája és tűzhelye védelmére. * A történelem számára azt is fel kell jegyeznem fajunk szégyenére, miként a fent irt egyének, egy két dicső kivételévél, mint Berzsenyi Farkas, Gáspár Pál, és az elhunyt derék Sárközy Sándor, — a többi nagy részt köpeny fordító lőn elvileg, az az: vagy a hazaellenes kényuralom bérenceül szegődött, vagy az alkotmány ürügye alatt önkónykedő hatalqpn1 7 szolgálatába adta magát! —• Ó erkölcsök! óh idők! — A nép is példájukra megváltozott. 16 V. ö. Bevezetés, 26. jegyzet. 17 Valószínűleg az Októberi Diplomával helyreállított »alkotmányosságot« (1861), vagy talán a 67-es kiegyezést érti ez alatt.
