Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
348 VÖRÖS KÄ.ROLY Kossuth elutazása Tiszaföldvárra. Tanácskozmány Czibakházán. Kiirt helység. Terv bemutatása. Nagykörösről vissahúzódása a honvéd seregnek Kossuth debreceni szállásán tervünk bemutatása végett megjelenvén sajnálva értettük irodai személyzetétől távollétét, még pedig a honvédtábor utáni utazását Tiszaföldvárra. — Utána mentünk — itt sem találván, vett utasítás nyomán az innét nem messze fekvő Czibakházára hajtatánk ; itt azonban halmozott dolgai miatt vele nem értekezhetvén, a táborkari törzstisztekkeli tanácskozás által elfoglalva lévén, miután itteni honvéd al~ és főtiszt földieinkkel a csikorgós időhen künn a szabadban néhány szót váltánk, — az e kis helyiségbe zsúfolt katonaság közt alkalmas szálláshoz nem juthatván, a szomszéd Kürt helységbe rándulánlc át, hol Gr. Tige tisztje, ifjúkori ismerősöm Demián által szívesen fogadtatva, több napi törődésünk után kitársalogtuk, és pihentük magunkat. Másnap visszamenvén én az említett hadiszállásra, Rákóczi János titkár által sikerült a tervek bemutatása, melyet Kossuth azon pontokig, melyek az árulók elleni intézkedést, új tisztikar szervezést, és csapat alakítást tárgyazá — vagy is a lényeget kivéve — elfogadá, és kiadatni rendélé. Átvivén Kürtön maradt fivéremnek e módosított megbízást, mely nekem kevéssé, neki sehogy sem tetszett, e szavakra fakadt elolvasása után : »akár ezzel, akár e nélkül — látszik, hogy az öreg ur nem egész forradalmi ember«. — Miért is mellőzni akará e minden hatalmat kizáró és erélyt korlátoló megbízás használatát ; én azonban reá birám, hogy azt mint magyar kormány rendéletét, nép előtti igazolványul használni célszerű leend, sőt mellőzni nem lehet . . Utazás Szegedre. Perczel táhornokkali érintkezés. Vándor bánáti véreink. Szabadkára menetel, itteni foglalkozás. Őrnagy Czintula dunántúli önkényteseket ad Kezünkben levén a félszeg oklevél, Demián barátunk utasítása folytán Szeged felé folytatók utunkat, hol valódi harci szellemű nép közepette uj erőt teremtett Perczel tábornokot, rácok elleni működése tervével foglalkozva találtuk, — több ismerős elvbarátainkat is meglátogatva, mint pl. Igmándy Sándor, és a derék ősz bajnokot, Korda ezredeseket. — Itt volt jeles iró barátunk, mint hadi történelmész, Mészáros Károly8 — (váljon e téren gyűjtött nemzeti kincsei látnak-e világot 1 —)... Perczel tábornokot meglátogatva, fivérem közié vele a kormányzó megbizó levelét, és túl a Dunán éélba vett terve lényegét, — mit ő helyeselt, nyilvánítván egyúttal, miként ő reá, a rácokkali roppant foglalkozásai miatt, támaszkodnunk nem lehet. — Ez történt april hó egyik vasárnapján, másnap mindketten a szentiványi, deszki s több Szegeddel átellenes helyekben rácok ellen kezdett csatában résztvettünk, valamint a zenehangban is, mely az ellenoldalról szórt golyók zápora által — mint benevolus spectatorok9 — füleink mellett süvöltött. .. 8 Mészáros a magyar kormány egyik állandó had történésze volt. V. ö. Lukinich Imre: A szabadságharc történetírói. Századok, 1917. (Nyilván az így összegyűjtött anyag szolgáltatta az alapot »Kossuth levelei a szabadságharc karvezéreihez« c. Ungvárott 1862-ben megjelent munkájához is). 9 Tréfásan : jóindulatú szemlélők.
