Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
'340 VÖRÖS KÁROLY börtönéből, — a kötéláltali halálra szóló ítéletet már távollétében hozták meg. Nem sokkal ezután felvette az érintkezést azzal a társasággal, mely Mack József volt honvédezredes vezetése alatt országos méretű felkelést készített elő az önkényuralom megdöntésére.67 Noszlopy az egész szervezkedést rendkívül bonyolult formája miatt (Marx és Engels az 50-es évek földalatti konspirációiról ironikusan mint valóságos »elvont felkelési düh«-ről beszél6 8 ), már «leve kilátástalannak ítélte, s ezzel kapcsolatos álláspontját 1852 végén hosszabb levélben fejtette ki. E levélben a 48—49-es tapasztalatokból leszűrhető tanulságokat tárgyalva, élesen rámutat az új forradalom esetén a belső ellenséggel való kíméletlen leszámolás szükségességére : »Ha az 1848—49-iki forradalmi kormány fórra- . dalmi helyzetébe magát beletalálva a nemzet vérét kiszívó.. .nadályoknak nyakát szegi : oly sok áldozatunk mellett nem lettünk volna kénytelenek a mohácsi gyászt újabbal felcserélni« — írja. »Fel kell használni a legnagyobb terrorismust, mint azt ők mi ellenünk tették, fogják tenni : mert ha ők elég megátalkodottak a terrorismust eszközül használni az igazság és szabadság ellen : kell, hogy elég lelki erővel bírjunk mi is azt felhasználni eszközül a zsarnokok ellen a szabadság érdekében«69 A Mack-féle mozgalom felgöngyölítése már megkezdődött akkor, mikor Noszlopy, tőlük teljesen függetlenül, 1852 nyarán új kísérletet tesz : felhasználva Ferenc József magyarországi utazását, Kecskeméten toborzott barátaival a császár elfogatását tervezi. A kísérlet azonban a lassú előkészítés folytán meghiúsul és az egyenruhák, melyeket Noszlopy somogyi tapasztalatain okulva azért készíttet, hogy a nép rendes katonaságot lásson és bátrabban keljen fel, nyomravezetik a csendőrséget.7 0 Ekkor már az egész ország csendőrsége Noszlopyt üldözi, de ő még most sem veszti el vállalkozó kedvét : a Bakonyba húzódik, új csapatot próbál összehozni : az újabb szervezkedéshez szükséges pénzt a forradalom alatti áruló magatartásuk folytán meggazdagodott személyek megsarcolásával akarja előteremteni. Az elsőnek kiszemelt Gindly Antal tengelici (Tolna megye) földbirtokost azonban 1852 noveftiber elején ellenállása során társai agyonlövik. Nem sokkal ezután, 1852 november 16-án Noszlopyt Pesten elfogják. Mégegyszer megszökik, de igen rövid idő alatt újból kézrekerül. Miután a bakonyi csapatnak a Gindly-féle gyilkosságban részes tagjait 1852 december 31-én 'kivégezték, Noszlopy ügyét februárban veszik elő ; — a hadbíróság sürgősen letárgyalja az ő és társának, 67 Erre vonatkozólag ld. Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon, 1849—1865. Bpest, 1922. I. k. 287—315. 1., — a Mack-féle összeesküvés sorén említi szerepét Hentaller, i. m., továbbá Vasváry és Kárpáti az előző jegyzetben említett cikkei. Noszlopy Aba Tihamér i. m. 43—53. 1. a konkrét eseményeket regényes részletekkel tarkítja. Ld. még Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában ós Amerikában. I. k. Bpest, 1940. 414., 416., 425., 472., 517. 1. 68 Marx ós Engels álláspontjára: Révai József: Marx és a magyar forradalom. Marxizmus, népiesség, magyarság. Bpest, 1948. 94—95. 1. 69 Hentaller, i. m. 39—65. 1. teljes egészében közli a levelet. 70 Erre ld. Vasváry i. m. 99—110. 1., valamint az őt kivonatoló »Mikor a császárt el akarták fogni« c. cikk (Függetlenség, 1886. 38. sz.) és Kada Elek ugyancsak Vasváry visszaemlékezéseire támaszkodó »A mikor Kecskeméten el akarták fogni a császárt« c. cikkecskéjét. (Hazánk 1889. 25. sz.) — Hentaller Lajos: »Aki Ferenc Józsefet el akarta fogni« c. cikke (Függetlenség 1881. 355. sz. és Sárosmegyei Közlöny 1885. 17. sz.) Thaly Kálmánra hivatkozva, aki a történetet a Noszlopy sírján két évtized multán is virrasztó pesti hóhértól (!) hallotta volna, közöl téves adatokat. A különféle cikkírók általában teljesen saját képzeletük szerint alakítják a történetet : egymás kivonatolása közben »színes« részletek beleszövésével torzítják el az amúgyis homályos ügyet.
