Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
'338 VÖRÖS KÁROLY Noszlopy 1849 április elején átkelt a Dunán, Perczel Ígérete volt a nép számára: »Pár nap múlva a Dunán átkelendek, védelmére a népnek... készen legyenek seregem átkelésének első hírére feltámadni«.6 1 Később derül ki, hogy Perczel ígérete a bácskai hadműveletek alakulása következtében nem volt teljesíthető. Pedig Noszlopy helyzete ezekben a hetekben olyan volt, hogy megfelelő katonai segítséggel Jellasics elszigetelt, elég ziláltan Eszék felé vonuló hadserege Roth seregének sorsára juthatott volna. Az állandó fegyverhiány azonban rendkívül megnehezítette a népfelkelés alapjául szolgáló rendes katonaság felszerelését is, mely nélkül a csupán kaszákkal és dorongokkal felfegyverzett népfelkelés nem igen tudott megállani. Az egész déldunántúli felkelésnek ez a legnagyobb problémája : Kossá Noszlopy hoz intézett levelei állandóan rendesen felfegyverzett katonaságért könyörögnek, hogy a népfelkelés megfelelő alátámasztást kapjon. E levelek egyikében Kossá Görgey ígéretére is hivatkozik, melyben nekik szükség esetén rendes katonai támogatást helyezett kilátásba ;62 — s talán nem alaptalanul keressük a népfelkelést mindig ridegen lenéző Görgey kezét is abban, hogy ez a megígért segítség a szabadságharc egész tartama alatt sem érkezett meg. Mégis ez a három hónap, melyen át Noszlopy Gáspár Somogy megyét tartotta, bebizonyította, hogy küldetése nem volt hiábavaló. E három hónap alatt olyan hadműveleti alapot teremtett Somogyban, mely alkalmas kiindulópontul kínálkozott volna — ha az orosz betörés a kormányt nem kényszeríti a magyar seregek megosztására, — egy, mind Jellasics hátába, mind Perczel 48-as vállakózását megismétlendő, esetleg közvetlenül Ausztria ellen irányuló támadás számára is. Mindenesetre lekötve tartotta Jellasics hadseregének egy részét, mely Baranyát biztósította a hátbatámadás ellen, és hosszú ideig feltartotta az ismét a stájer határok védelmére kényszerült[Nugent táborszernagyot. A cári és a császári csapatok előrenyomulásának hírére Noszlopy 1849 júliusának legvégén kénytelen feladni Somogy megyét6 3 . Terve szerint az általa szervezett honvédzászlóaljjal az általános visszavonulásban lévő magyar fősereghez fog csatlakozni, sietve, mielőtt attól őt végleg elszakítanák. Noszlopy Tolnának indul, hogy átkelve a Dunán Perczel seregével egyesülhessen, de elkésett : a folyam másik partján előrenyomuló császári csapatok már elvágták útját a főseregtől, Ekkor kapja Klapka parancsát ; induljon zászlóaljával Komáromba. Noszlopyék Veszprém felé fordulnak, ahol a parancs értelmében Mednyánszky ezredes csapatával kell találkozniok. De a kormánybiztos még menet közben is állandóan tevékenykedik : az átvonulása közben érintett területeken népfelkeléseket szervez,6 4 kiáltványokat küldözget Somogyba, melyekben a népet kitartásra és a bevonult császáriakkal 61 OL. Noszlopy Gáspár kormánybiztos iratai 1300. sz. cs. Különböző iratok (német jegyzékkel). 28. sz. Perczel 1849 ápr. 6-án Kiskéren kelt rendelete. 62 OL. Noszlopy Gáspár kormánybiztos iratai. 1300 sz. cs. Különböző iratok (német jegyzékkel) 20. sz. Kossá levele jún. 1-én. 63 A császári csapatok előrenyomulására : Ramming, i. m. 234, 155—159. . 64 »Önvédharc« 196—209.1., — OL. Noszlopy Gáspár kormánybiztos iratai. 1300. sz. cs. Fogalmazványok 37. fol.: júl. 31-én közli, hogy Baranya és Tolna megye területére is teljhatalmat kapott ; u. o. 28. fol. : aug. 5-én Fejér megye alispánjának küld rendeletet arra hivatkozva, hogy az egész Dunántúlon övé az egyetlen még működőképes magyar haderő. Erről a haderőről Klapka (Emlékeimből. Bpest, 1886. 215. 1.) így ír: »Ez az erélyes ifjú június óta foglalkoztatta a Nugent alatt működő második osztrák hadtestet, s az osztrákokkal több szerencsés kimenetelű csatát vívott. Az egész csapat, mely sajat magára hagyatva a kormánnyal és a többi sereggel való minden összeköttetés nélkül küzdött, vívódott az ellenséggel, 3000 főből állott ; ennek is csak egy része
