Századok – 1953
Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319
'334 VÖRÖS KÁROLY sikerült nekik — ahogy az orosz polgári forradalom során Lenin követeli a forradalmi kormánytól — megszervezni a nép forradalmi aktivitását.4 8 Ez a forradalmi aktivitás — bevezetésünkben láthattuk — megvolt a népben — és megvolt a jótanács is : az OHB 1848 december végén a megszállott területek lakosságát tömegfelkelésre, partizánháborúra hívja fel.49 Az 1849 tavaszán a dunántúli megyékbe kiküldött többi kormánybiztos feladatai között szintén mind ott szerepel az, hogy az esetleg visszatérni akaró császári csapatok ellen széles népfelkelést szervezzenek. Ha azonban az egyes dunántúli megyékből beérkező jelentéseket olvassuk, egyre világosabban látjuk, hogy ezek a kormánybiztosok tartanak ugyan megyegyűlést, elrendelik az újoncozást, kisebb-nagyobb reguláris csapatokat össze is állítanak, — de munkájukban éppen a forradalmi aktivitásnak ez a megszervezése sikkad el. »A zalai nép... mint egy ember kész volna az felállani, csak vezér mozdító szellem mutatkoznék« — írják Zalából május közepén.50 Egy nappal később ugyanezen megye tapolcai járásából így jellemzik a helyzetet : »Megyei életünk halálos álomhoz hasonlít, egy igaz honfilelkű kormánybiztos erélyes honszerelmi működése könnyen jó reggelt eszközölhetne«.5 1 S bár a kormány által kinevezett kormánybiztos, Csertán Sándor, csak május legvégén ugyan, de mégis megéikezik a megyébe, a helyzet nem sokat változik : »Zala népe maga is kész volna elkergetni a horvátokat — írják június közepén — de hiában : nincs egész Zalában egy is ollyan, aki a népet erélyes föllépésre buzdítaná, és a dolog élére állván, a népet vezetné«. Az ügyek ily lassú menetének oka a nemesség, mely fél a népfelkeléstők attól tartva, hogy a felkelt nép a vagyon ellen tör.52 Vasmegyéből 1849 június végén hasonló képet rajzol a tudósító. A nép, mely az osztrák megszállás alätt »mit tehetett volna mást előkészületeknél, szívszakadva a pillanatra várva, mikor csatára szóllíttatik fel a szent ügy védelmére« — most »magára hagyatott... nem volt ki hű maradva feleihez vezérésszel megindítani s irányozni akarta volna az erős gépezetet. Itt áll az ágyú felszerelve s megtöltve végelszántsággal, s nem találkozott férfiú, ki merész lélek égő fáklyával meggyújtsa azt«.53 Veszprém megyében szintén mi sem történik : a kormánybiztos (az a Hunkár, aki Noszlopy ellen »túlkapásai« miatt a kormányhoz ír fel — különben tisztességes és jóindulatú ember) belefullad a megyegyűlési intrikákba, anynyira, hogy június közepén a Márczius Tizenötödike állandó levelezője már így teszi fel a kérdést : »Használhatja-e kormánybiztosunk teljhatalmát ép azok ellen, kik a népfenségen alapult jelen kormány elvbarátai?«5 4 Igen tanulságos megvizsgálni Baranya megye ezen hónapjainak történetét is. Mikor báró Majthényit 1849 május 15-én Baranya megye kormány -• 48 U. o. 73. 1. : »A forradalmi kormánynak mozgásba kell hoznia a népet, meg kell szervezni a nép forradalmi aktivitását.« Lenin cikke a Proletarij 7. sz.-ban 1905 fúl. 10-én (jún. 27.) (Kiemelés az eredetiben — V. K.) 49 A felhívást közli Oelich, i. m. II. k. 58—59. 1. (1848 dec. 18.) 50 Márczius Tizenötödike, 1849 máj. 17. 24. sz. 61 U. o. 1849 máj. 18. 25. sz. 52 U. o. 1849 júl. 4. 65. sz. ; v. ö. : Nóvák Mihály : Zala vármegye 1848—49-ben. Zalaegerszeg, 1889. 127. 1. 53 Márczius Tizenötödike, 1849 júl. 3. 64. sz 54 U'. o. 184$ jún. 20. 53. sz.
