Századok – 1953

Tanulmányok - Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései 319

'330 VÖRÖS KÁROLY ifjúság leghaladóbb csoportjának, a Lovassy-féle társaságnak lesz tagja, s e szervezkedés brutális elfojtása után »az országgyűlésről lehangolt kebelt vivék haza, — hogy is ne ? szívem nemzetem millióiért buzgott, s azok véres verejtékén kevés hatalmasokat hízni láttam, s az egyenlőség, testvériség még ekkor ábránd eszméi előtt egy százador állani«.3

7 Ügyvédi oklevelet szerez, de megyei hivatalt a reformpárt bukása miatt nem nyervén, Szabolcsba költözködik anyai örökségére, és csak a forradalom hírére tér vissza ismét Somogyba. Ekkor 35 éves, középtermetű, hosszúkás, barnaarcú, sötétbarna bajuszú, szakállú, de feketehajú férfi.3

8 Ezek a hónapok : 48 ősze, amikor öccsével együtt Jellasics ellen harcol, majd 49 tavasza és nyara : helyettes kormánybiztossága, jelentik életének csúcspontját. »Jelenben, valamint száműzetésem borús napjaiban — írja visszaemlékezéseiben — mily vérző kebellel tekintek végigtiport hazám tizennyolc éves nyomorán, szintoly édesen visszagondolok a multakkal egybekötött azon emlékekre, melyeket síromig ereklyéül örzendek szívemben. Engedjétek ti is hazámfiai, egyedüli kincseit éltemnek megtarthatni! — Azokhoz hiszem igényem is lehet — azokat lehető legdrágábban : mindenemnek, mi kedves az életben, feláldozásával vásáriám meg.«3

9 A szabadságharc leverése után évekig bujdosik az Alföldön, egy darabig Sárosy Gyulának, az Aranytrombita híres költőjének társaságában. Öccsével nincs kapcsolatban, s az általa szervezett mozgalmaktól távol tartja magát. Az ötvenes évek közepén azonban elfogják, de egész rövid fogság után kiszabadul, s ettől kezdve teljesen visszavonulva él. Egy darabig ismerős családoknál nevelősködik, majd úgy látszik átveszi a somogyi kis birtokot. 1890 novemberében Pápán hal meg 78 éves korában, jóformán teljesen elfeledve.39a A jelek szerint valószínűleg a hatvanas évek legelején kezd hozzá önéletrajza megírásához : legalább is az eseményeket eddig mondja el. Úgy látszik, maga is érezte, hogy életrajzának leglényegesebb s legnagyobb érdeklődésre számot tartható része 1848—49 leírása, s ezért, az első kézirat erre vonatkozó részét valószínűleg 1868-ban — mikor már kiadására is számíthatott — újból letisztázta. Az így létrejött második kézirat »Az 1848/9-ki dunántúli önvédharc, pójrajzül az általános magyarhoni önvédharc történetéhez« cím alatt szerepel. Ezt a munkát kiadásra szánhatta, szabályszerűen tagolt fejezetei elé írt előszavai kifejezetten szélesebb olvasóközönséghez szólnak.40

E kézirat 1849 augusztusával zárul ; a későbbi időszakra vonatkozó feljegyzések már 37

U. o. fol. 5r, 6v, 8r. 38

OL. Noszlopy Gáspár kormánybiztos iratai. 1300 sz. cs. Különböző iratok (német jegyzékkel) 28. sz. 39

»Önvédharc« 38. 1. 39

" Életének 1849 utáni történetéről, bujdosásáról önéletrajzának a fol. 97 után következő részei tájékoztatnak, — sok más, szemmelláthatóan közkeletű történeti munkákból kompilált korabeli történeti feljegyzéssel és helyenként érdekes és jellemző politikai megnyilatkozásokkal vegyesen. Szinnyei, i. m. (IX. k. 1092—1093. hasáb) mint földbirtokost és több megye táblabíráját említi és közli néhány, még a reformkorban írt szépirodalmi cikkének adatait is. Halálának kétsoros megemlítését ld. : "Vasárnapi Újság, 1890. 48. sz. 40

Az I. füzet elé írt bevezetés »előlegesen« már a III. füzetre hívja fel »tisztelt hazámfiai becses figyelmét« — teljesen a kor hasonló, füzetes formákban megjelent sajtótermékei íróinak stílusában.