Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
274 INCZE MIKLÖS Csoport Keresők Keresők és eltartottak1 5 Gazdasági cselédek Egyéb földnélküliek 5 holdon aluli szegényparasztok 218.044 478.255 443.006 1,139.905 268.149 599.622 1,005.267 1,490.369 3,095.258 1,065.43 I Szegényparasztok összesen Kis- és közcpparasztok (5 - 20 holdig) . . . Kulákok (20^100 holdig) . . . .' Közcpbirtokospk (100 1000 holdig) Nagybirtokosok (1000 holdon felül) Gazdatisztek Földnélküli mezőgazdasági vállalkozók . .. 68.222 6.638 745 5.611 5.193 286.281 22.901 2.242 13.223 14.057 Mezőgazdasági lakosság összesen 1,494.463 4,499.393 A táblázatnak az 5 holdas birtokosokig terjedő adatai csaknem pontosan 3 millió embert foglalnak magukban ; ez az a »hárommillió koldus«, akikről Magyarországot a »hárommillió koldus országának« nevezték el, bár jogosultabb lett volna a »háromezer nagyúr országa« elnevezés. A teljesen nincstelen, vagy legfeljebb egy kis viskóval rendelkező agrárproletariátus és az 5 holdon aluli birtokú törpebirtokosság alkotta Magyarországon a szegényparasztságot, azt a hárommilliós réteget, amelynek megélhetése teljesen vagy túlnyomó részben a bérmunka valamilyen formájától (éves vagy hónapos cseléd, summás idénymunkás, részesművelő vagy részesarató, napszámos stb.) függött. Az 5 holdon aluli birtokok átlagos nagysága alig 2% hold volt; ez a föld a válság előtt is csak kivételes viszonyok közt tudott egy családnak bármily nyomorúságos megélhetést nyújtani; a családfő és a családtagok többé-kevésbbé rendszeresen kénytelenek voltak bérmunkát is vállalni. Ebből a szempontból tehát egybefonódik a teljesen nincstelenek és a törpebirtokosok sorsa; mindkét csoport helyzetét döntően a mezőgazdasági bérmunka viszonyainak ismertetésével kell jellemeznünk A dolgozó parasztság helyzetének ismertetését tehát a bérmunkára utalt rétegekkel kell kezdenünk. Éppúgy, mint az iparban, itt is egyrészt a munkaalkalmak, másrészt a munkabérek nagyarányú csökkenésével találkozunk a válság éveiben. A mezőgazdaságban azonban különleges helyzet adódott abból, hogy a rendelkezésre álló munkaerő'itt korábban sem volt teljesen és főleg nem volt egyenletesen kihasználva. Egy 1930. évi birtokmegoszlási és termelési adatokra támaszkodó számítás7 6 szerint az egész mezőgazdasági lakosság munkateljesítő képessége (476 millió normál férfimunkanap) egész éven át átlag 76%-ban volt kihasználva, ezen belül azonban a gazdasági cselédek munkaképessége (57 millió nap) egész éven át 100%-osan, a 10—100 holdas »kisbirtokos és kisbérlő osztályé« (91 millió nap) 96%-ig, a 10 holdig terjedő »kisbirtokosok és kisbirtokos-75 A »segítő családtagokat« eltartottnak vettük. 76 A mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 6. sz. különkiadványa, Bpest, 1932.
