Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213

268 INCZE MIKLÖS kölcsönért kénytelenek voltak a kuíákokhoz fordulni, akik azután kegyetlenül kiuzsorázták a megszorult szegényparasztokat. ' A gazdasági felügyelők általában arról számoltak be, hogy a földliöz­juttatottak legtöbbjének nincs gazdasági felszerelése, mással szánttatnak di ága pénzért vagy robotért. A bérszántást általában rosszul és nem idejé­ben végzik el, így a föld megművelése elégtelen. Vetésforgót nem alkalmaznak, minden évben kalászost vetnek és igen sok föld parlagon hever.6 6 * A fasiszta rendszer éveiben ^ magyar piezőgazdaság eladósodásának üteme igen gyors volt : háromszor olyan gyors, mint az első világháború előtt. Az első világháború után a magyar meíőgazdaság az infláció révén meg­szabadult háborúelőtti tartozásaitól. Amig azonban a nagybirtok jól ki tudta használni a háborús és inflációs konjunktúrát, addig a dolgozó parasz­tok elszegényedtek, lerongyolódtak. A pénz elértéktelenedése őket is meg­szabadította adósságaiktól; de a háború alatt elvesztett állataik, lebom­lott felszerelésük pótlására alig telt a folyó bevételekből ; a stabilizáció után tehát rohamosan eladósodtak. Az egész mrgyar mezőgazdaság adósságterhe a stabilizációtól a válság mélypontjáig névleges értékben is 16-szorosra nőtt. De még nagyobb a reálteher növekedése, hiszen ez alatt az idő alatt a mezőgazdaság által piacra vitt termékek ára rendkívüli mértékben csökkent. Az adósság- és kamat­terhet a mezőgazdaság pénz jövedelmével és az áralakulással alábbi táblá­zatunk hasonlítja össze : Gazdasági «V Adósságteher az elől meg­adott év végén mill. P A mezőgazdaság termelésből származó pénzbevétele mill. P Adóssági kamatok és törlesztések évi összege mill. 1' Piacra vitt mezőgazdasági termékek termelői ára 1924/25—1926/27 = 100 Az adósságok Az adósság­szolgálat Gazdasági «V Adósságteher az elől meg­adott év végén mill. P A mezőgazdaság termelésből származó pénzbevétele mill. P Adóssági kamatok és törlesztések évi összege mill. 1' Piacra vitt mezőgazdasági termékek termelői ára 1924/25—1926/27 = 100 reálterhe 1925—1927. évi vásárlóerejű millió P-ben 1925/26 135,5 1399,4 20,2« 92 147,3 21,9 1926/27 429,6 1406,6 55,9e 7 96 447,5 58,4 1927/28 835,9 1447,8 100,3<" 105 796,1 95,5 1928/29 1171,6 1507,8 130,0 100 1171,6 130,0 1929/30 1718,3 1444,8 191,0 85 2021,5 224,4 1930/31 1936,4 1078,4 215,0 70 2767,3 307,1 1931/32 2116,5 807,2 225,0 57 3713,0 394,8 1932/33 2178,7 662,9 167,0 48 4539,0 348,9 1925 végén tehát a mezőgazdaság adóssága tizedrész annyi sem volt, mint a termelésből származó évi pénzbevétele. A válság küszöbén, 1928/29-ben az összes adósság névleges értéke még mindig csak 78%-a volt az évi pénzbevételnek. De 1930/31-ben már csaknem kétévi, 1931/32-ben már két és félévi, 1932/33-ban pedig már több mint három évi pénzbevétel kellett volna az egész adósság kifizetéséhez. S míg a válság küszöbén az évi kamat-és törlesztési teher alig 9%-át vette igénybe az évi pénzbevételnek, addig 66 OL. FM. 1926—29—47.394. 67 Általunk becsült adatok.

Next

/
Thumbnails
Contents