Századok – 1953
Tanulmányok - Pankratova; A. M.: Az 1905–1907. évi orosz forradalom nemzetközi jelentősége 213
266 INCZE MIKLÖS Az 1928. évi törvény szerint ugyanis a kiosztott földek árát a kataszteri tiszta jövedelem6 0 alapján kellett kiszámítani. A kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő kártalanítás illette meg a birtokost. A vagyonváltság során állami tulajdonba átment mezőgazdasági ingatlanok után pedig az évi haszonbér 25-szörösével terhelték meg azokat, akik az ilyen földekből kaptak. A törvény intézkedései szerint a földhözjuttatottaknak 52 év alatt egyenlő évi részletekben kellett a megváltási árat kifizetniök. Az évi törlesztőrészlet a megváltási ár 5%-a volt, melyhez kezelési költség címén még 0,4%-ot számítottak. Mivel a kataszteri tiszta jövedelem országos átlaga a szántónál holdanként 10 aranykorona volt, az átlagos kártalanítás 600 pengőt tett. Ennek évi 5,4%-os törlesztési részlete 32,40 pengő, ami 52 év alatt 1684.80 pengőt tesz ki. A 32.40 pengős törlesztési részlet 30 pengős búzaár mellett is súlyos teher volt, de amikor a válság éveiben 10 pengő alá szállt a búzaár, egyenesen teljesíthetetlenné vált. . Vegyünk 1 hold átlagtermésének 6 q búzát. (Sok rosszminőségű kiosztott földön nem volt ritkaság a 3 — 4 q-s termés sem.) A 10 pengős búzaár mellett a 6 q búzából több mint 3 a reformföld árának törlesztésére ment volna. Ha ehhez még hozzászámítjuk az adót, a cséplőrészt, a vetőmagot stb., kitűnik, hogy az ellenforradalom földreformjának »áldásaiból részesülő dolgozó parasztnak egész évi munkája után még annyi sem maradt, hogy saját élelmezésének minimumát biztosíthassa. A reformföldesek emberfeletti küzdelmet folytattak a földért. Éjt nappallá téve dolgoztak, a család munkabíró tagjai éhbérért vállaltak munkát a nagybirtokon, hogy így fedezhessék a reformföld költségeit. N A törvény a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál is sok visszaélésre adott alkalmat. Bevezették a »minimumot«, hogy a nagybirtokosok szikes, mocsaras talajú, tehát azoktól a legértéktelenebb földjeiktől, melyeknek kataszteri tiszta jövedelme igen alacsonyan volt megállapítva, szintén jó áron szabaduljanak meg : kimondták, hogy a holdankint 4 koronánál kisebb kataszteri tiszta jövedelem is 4 koronának veendő. Azonkívül a törvény a földbirtokosnak jogot adott arra, hogy a földreform során igénybevett földje kataszteri tiszta jövedelmét korrigáltassa, azaz a tényleges értékhez viszonyítva aránytalanul magasan állapíttassa meg. A visszásságok országszerte nagy felháborodást keltettek. 1929 decemberében az Országos Mezőgazdasági Kamara is kénytelen volt foglalkozni a kérdéssel : ». . .Egyik igazgatóválasztmányi tagunk által felhozott konkrét eset szerint egy azelőtt 3.99 korona kataszteri tiszta jövedelmű föld új kataszteri tiszta jövedelme az ármegállapítás szempontjából 11 koronában állapíttatott meg, olyan homokbuckák pedig, amelyek 25—30 fillérrel voltak nyilvántartva, az ellenérték kiszámításánál 4.70 korona kataszteri tiszta jövedelemmel szerepelnek.«6 1 Az idézet mutatja, hogy nem lényegtelen »korrektúráról« volt szó. A kiszombori földek parcellázásakor az I/a osztályú föld árát 1440 pengőben, törlesztési részletét 78 pengőben, a III. osztályúét 1200, illetőleg 64 pengőben állapították^meg kat. holdanként. 60 A »kataszteri tiszta jövedelem« az a kulcsszám volt, amelynek alapján a földadót kiszámították, s amelynek a földterületek minőségi, fekvósbeli, stb. különbségeit kellett volná kifejezésre juttatnia. « OL. FM. 1930 — 29 — 37608.
