Századok – 1953

Tanulmányok - Pankratova; A. M.: A szovjet történettudomány legfontosabb feladatai 14

A SZOVJET TÖRTÉNETTUDOMÁNY LEGFONTOSABB FELADATAI 15 konkrét tudásával gazdagítja a szovjet embereket, elősegíti a dolgozók kommu­nista öntudatának kialakítását. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a társadalom fejlődésének története mindenekelőtt a termelés fejlődésének története, a termelési módok története, a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésének története, a társadalom létfenntartásához szükséges anyagi javak termelőinek története. A Párt és a szovjet kormány leleplezte M. N. Pokrovszkij »iskolájának« antimarxisfca, lényegében likvidátor jellegét és megtisztította a talajt a hazai történelemnek a dialektikus és történelmi materializmus alapján történő konkrét tanulmányozása számára. A Párt Központi Bizottságának közbelépé­sére a tudomány sok területén, többek között a történettudományban is fel­fedtek a szovjet emberek számára erkölcs és hagyomány tekintetében idegen áramlatokat, leleplezték és szétzúzták a burzsoá ideológia különböző meg­nyilvánulásait és a különféle vulgarizáló torzításokat. Rendkívül nagy hatást gyakoroltak a tudomány fejlődésére azok a filozófiai, biológiai, fiziológiai, nyelvészeti és politikai gazdaságtani viták, amelyeket a Központi Bizottság kezdeményezésére és irányításával indítottak. Ezek a viták megmutatták, hogy a tudomány különböző területein komoly ideológiai rések tátonganak, és erős ösztönzést adtak a kritika kifejlesztéséhez és a vélemények harcához. Leleplezték Marr vulgár-materialista elméletét, a szubjektivista, idealista nézeteket, szétzúzták a több tudományágban uralkodó arakcsejevi rendszert. A Párt azt tanítja, hogy egyetlen tudományág sem fejlődhet sikeresen a kölcsönös feldícsérésnek és a hibák elhallgatásának áporodott légkörében. A kritika elfojtása, a tudósok egyes csoportjai által maguknak vindikált egyed­uralom elleni harc a legfontosabb feltétele a tudomány fejlődésének, a pangás és rothadás elhárításának a tudományos munkában. Malenkov elvtárs a XIX. Pártkongresszuson a Központi Bizottság munkájáról tartott beszámolójában azt a feladatot tűzte ki, hogy ». . . magasabb színvonalra kell emelnünk a szov­jet tudományt, a tudományos munkában ki kell fejlesztenünk a bírálatot és a vélemények harcát, szem előtt tartva, hogy a szovjet tudomány csakis ezen az úton haladva töltheti be küldetését — csakis így foglalhatja el az; első helyet a világ tudományában«.2 I. V. Sztálinnak »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió­ban« c. klasszikus műve kimagasló hozzájárulás volt a marxizmus-leninizmus kincsestárához, tudományos, elméleti alapot adott a szocializmusról a kommu­nizmusra való áttérés útjára vonatkozóan. Ez a mű egyben azt is tanúsítja, hogy mennyire gondoskodik a Párt a szovjet tudomány felvirágoztatásáról, a tudományos káderek marxista-leninista neveléséről. A szovjet történészek a Párt és a kormány fáradhatatlan gondoskodása következtében értek el bizonyos sikereket az utóbbi években. A tudományos kutatás középpontja áttolódott a termelés történetének, az anyagi javakat termelők történetének, a népek történetének területére. Több történelemtan -könyvet írtunk. Megjelent szépszámú mongráfia, amelyek új szempontból dolgozták ki a történelem fontos kérdéseit, illetve új problémákat vetettek fel. A legjobb munkákat Sztálin-díjjal jutalmazták. A szövetségi köztársaságok tudományos akadémiáinak történettudományi intézetei a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája Történettudományi Intézetének ségítségével kidolgoztak, illetve kiadtak összefoglaló műveket egyes népek történetére vonatkozólag. 2 A SzKP XIX. Kongresszusa. Bpest, Szikra, 1953. 111. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents