Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

KliÖNIKA 189 nagy dokumentum-kötetet, amely 1950-ben jelent meg először. A »Rákosi-per« eddig négy kiadásban, összesen több mint negyedmillió példányban fogyott el és így a magyar könyvkiadás eddigi történetében a legnagyobb példányszámot elért magyar mű. Az elmúlt két év folyamán francia, olasz, német és román nyelven is megjelent. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet összeállítja két kötetben a magyar ifjúmunkásmozgalom történetének válogatott dokumentumait. Az első kötet 1951-ben jelent meg, a második még a folyó évben elkészül. A dokumentum-kötetekhez sorolható az a nagyalakú 24 táblából álló képes album is, amelyet a magyar munkásmozgalom történetének szemléltetésére állított össze a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és amelyet még 1949-ben adott ki. Megjelent továbbá Magyar május elsejék« címmel egy dokumentumkötet, amely a magyar munkásosztály májusi ünnepeit (1890—1952) mutatja be. Elkészült továbbá — jelenleg már lektorálás alatt áll — egy, a magyar munkásmozgalom egész történetét felölelő Olvasókönyv. Az Intézet működésének első éveiben, a különböző dokumen.tum-kötetek szerkesztése során, munka közben fejlődött ki és erősödött meg az Intézet tudományos kollektívája. Most már célul lehetett kitűzni az egyes tudományos munkatársak elé a dokumentum-kötetek mellett önálló monográfiák elkészítését is. Rövidebb tanulmányok jelentek meg az Intézet munkatársainak tollából a Párizsi Kommün magyarországi hatásáról, 1912 május 23-ról, az első világháború előtti magyar munkásmozgalom legnagyobb tömegtüntetéséről, barrikádharcáról. Tanulmány készült a Magyar Tanácsköztársaságról, valamint Lenin és Sztálin útmutatásairól a magyar Kommün tanulságaival, hibáinak és eredményeinek jelentőségével kapcsolatban. Tanulmány jelent meg a Bethlen—Peyer paktumról, amelyben a magyar szociáldemokrácia a Tanácsköztársaság bukása után kiszolgáltatta az ellenforradalmi rendszernek a magyar munkásosztályt és a parasztságot ; 1930 szeptember 1-ről, a fasizmus elleni küzdelem kimagasló forradalmi jelentőségű tömegharcáról és végül a magyar szociáldemokrácia árulásáról a második világháború idején. Mindezek a tanulmányok nem csupán az említett eseményekkel, hanem azok előzményeivel, létrejöttük körülményeivel ós történelmi hatásaikkal is foglalkoznak, és ily módon képet adnak a magyar munkásmozgalom történetének egy-egy szakaszáról. Két nagyobb életrajzot írtak eddig az Intézet munkatársai. Az egyik : »Sallai és Fürst élete és mártírhalála«, a magyar kommunista mozgalom két nagy mártírjának életét mutatja be, akiket 1932-ben végeztetett ki a Horthy-fasizmus. A másik »Frankel Leó élete«, a múltszázadbeli magyar munkásmozgalom nagy alakjának, Marx és Engels barátjának és hűséges tanítványának állít méltó emléket. Ezek a kiadványok nagy népszerűségre tettek szert, közelebb hozták a magyar dolgozókhoz a magyar munkásmozgalom harcos múltját. Különösen a pártiskolákon és a főiskolákon a magyar történelem és a magyar munkásmozgalom történetének tanításában veszik nagy hasznát ezeknek a kiadványoknak. III A Magyar Munkásmozgalmi Intézet múzeumi osztálya állandó jellegű múzeumokat ós alkalmi kiállításokat hoz létre a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének szemléltetésére. Már az Intézet megnyitásakor, 1948 november 20-án bemutatásra került a magyar munkásmozgalom történetét szemléltető múzeum. Ez a múzeum akkor mindössze három teremben volt elhelyezve, enitólfogva rendkívül zsúfolt és mégis hézagos volt. Egy év múlva átalakítva és kibővítve már tíz termet töltött meg. Most pedig az Intézet új épületében 1953 április 4-ón nyílt meg és 16 termet foglal el. A magyar munkásmozgalom történetét bemutató múzeúm anyaga, nagy táblákra feldolgozva, vándorkiállítás céljára is elkészült. Ez a vándorkiállítás két példányban csaknem három évig járta az országot, 183 városban és községben, valamint 20 budapesti nagyüzemben került bemutatásra. Látogatóinak szjima ezalatt a három esztendő alatt meghaladta a 630 ezret. Külön kiállításokat rendezett és mutatott be az Intézet a Magyar Tanácsköztársaságról (1949), a magyar ifjúmunkásmozgalom történetéről, a magyar kommunista sajtó történetéről (1950), a Párizsi Kommünről (1951). Már az Intézet új épületében került bemutatásra 1952 március 9-én Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapján a »Eákosi Mátyás harcos élete« című kiállítás. A kiállítás nyolc terme végigvezette a látogatót Rákosi elvtárs küzdelmes életének, a magyar dolgozó nép, a munkásosztály szolgálatában eltöltött évtizedeknek a történetén. Az életrajzi kiállítást kiegészítette a Rákosi elvtárs 60. születésnapjára külföldről és az ország minden tájáról, a dolgozó nép minden rétegétől beérkezett sokezer ajándéktárgy bemutatása. Ez az ajándék-kiállítás külön 20 nagy termet foglalt el. A »Rákosi Mátyás harcos?