Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

KRÓNIKA » 187 BälcabCu a havaselvei polgári forradalmi kísérlet legradikálisabb képviselője volt. Kitartóan küzdött a jobbágyság földhözjuttatásáért, létrehozta a forradalmi biztosok intézményét, hadsereget és általános szavazati jogot követelt. Következetes képviselője volt az elnyomott népek szolidaritásának, közös harcának. 1848-tól fáradozik a magyarromán szövetség, megegyezés létrehozásán. A közreműködésével létrejött megegyezés volt az alapja az 1849-i nemzetiségi törvénynek. A magyar forradalom bukása után a román emigráció egységes megszervezésére törekedett. Egyik főképviselője volt a népek szolidaritására épülő és a reakciós nagyhatalmak ellen irányuló dunai konföderációs tervnek. Bälcescu egyik művét közvetve Marx is felhasználta a Tőke I. kötetében. Politikai nézetei sok vonatkozásban mutatják a tudományos szocializmus megalapítóinak hatását. Bälcescu élete és munkássága, ennek tanulmányozása különösen aktuális számunkra ma, amikor a magyar és a román nép testvéri szövetségben, a nagy szovjet nép támogatásával építi a szocializmust. * A Történettudományi Intézet ünnepi ülést tartott 1953 február 20-án Zdenék Nejedly, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökhelyettese, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke 75. születésnapjának tiszteletére. Résztvett az ünnepi ülésen Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi követe, s a követség több tagja. Az ülésen Kovács Endre, a történettudományok kandidátusa mondott beszédet. Ismertette Zdenék Nejedly elvtársnak, a cseh nemzet nagy fiának életét és munkásságát, küzdelmét a burzsoázia ellen, amely Huss János, Zsiska és a többi népi forradalmár alakját frázisokba burkolta, forradalmiságukat leplezte. Már az első világháború előtt érdeklődéssel figyelte e munkásmozgalmat ós felháborította a szociáldemokraták opportunizmusa. 1917 döntő fordulat volt Z. Nejedly életében. Habozás nélkül csatlakozott ezután a munkásosztály forradalmi mozgalmához. 1921-től kezdve mint tudós, mint író, mint politikus rendületlen hűséggel szolgálta a kommunisták pártját. A második világháború idején Moszkvában élt, a Lomonoszov egyetemen tanított. 1945 áprilisa óta megszakítás nélkül tagja a csehszlovák kormányak. Z. Nejedly a béketábornak egyik legkiemelkedőbb harcosa. Történelmi munkássága sok segítséget nyújtott a magyar történészeknek is. »Azt kívánjuk csehszlovák elvtársainknak, hogy Zdenék Nejedly professzor még hosszú ideig álljon teljes életerőben, egészségben a Csehszlovák Tudományos Akadémia s így a csehszlovák tudományos élet első posztján« — fejezte be beszédét Kovács Endre. Az ünnepi ülést Molnár Erik akadémikus zárta be, rámutatva arra, hogy »ez az értékes előadás egy ki nem mondott figyelmeztetést is tartalmazott. A magyar történettudósoknak alaposabban kell foglalkozniok a csehszlovák történelemmel«. * A Budapesten megtartott ünnepi előadások mellett a Magyar Történelmi Társulat Északmagyarországi Csoportja rendezésében két előadás zajlott le Egerben. Nagy József : Heves megye a Tanácsköztársaság idején című előadásában sok érdekes és értékes helyi anyagot mutatott be. Szántó Imre : A parasztság helyi jellegű megmozdulásai Heves ós'Kiilső-Szolnok megyében 1790—1795 címmel megtartott előadása is azt mutatta, hasznos ós szükséges elsősorban vidéki történészeinknek foglalkozni a helyi történelmi eseményekkel, mert ez úton is közelebb kerül dolgozó népünkhöz, a magyar történelem sok fontos kérdése.