Századok – 1953

Szemlék - Norden; A.: So werden Kriege gemacht (Ism.: Weiner Magda) 180

KliÖNIKA 185 és a történeti személyiség, akik előtte külön alakok voltak, nála egységben olvadtak össze úgy, hogy a filozófus felolvadt a forradalmárban. Marx hatalmas elméleti munkáját közvetlenül a forradalmi gyakorlat szolgálatába állította. Nem érte be azzal, hogy a legszigorúbban tudományos elmélet fénysugarával világította meg a gyakorlati munkásmozgalom útját. Ő maga állt a munkásosztály élére, hogy előrevezesse a felszabadulásáért vívott gyakorlati küzdelemben. 1864-ben Marx szervezi meg az Első Munkás Internacionálét, melynek egész fennállása alatt vezére volt. Akkor, amikor az egyes nemzeti államok alapján szocialista munkástömegpártok jöttek létre, ezek fejlődését is Marx irányította a programm, szervezet, taktika kérdéseiben adott útmutatásaival. A gyakorlati harcok vezetése közben dolgozta ki Marx a munkásmozgalom ma is érvényes, alapvető szervezeti, stratégiai és taktikai irányelveit. A legelső feladatnak erős és szervezett párt létrehozását tekintette. A Kommunista Kiáltvány állította fel a politikai harc taktikai alaptételét is. A nomzeti kérdéssel foglalkozva Marx megállapította, hogy »az a nép, amely leigáz egy másikat, saját láncait kovácsolja, mert az idegen nép elnyomása a saját magára nehezedő reakciót erősíti és táplálja«: Az elnyomott nemzetek proletariátusa addig komolyan hozzá sem foghat a társadalmi felszabadulásért vívott harchoz, míg a nemzeti elnyomást le nem,rázta magáról. A háborúk kérdésében Marx egyetlen álláspontot tartott helyesnek, azt, hogy a proletáriátus használja ki a háborús helyzetet saját maga felszabadítására. Az ő korában, amelyben a nagy európai államok nemzeti konszolidálódása még folyamatban volt, egy-egy burzsoá állam háborúja még progresszív történeti szerepet is játszhatott. Lenin, Marx és Engels leghűségesebb és legkövetkezetesebb tanítványa, a kapitalizmus új, imperialista szakaszának, a gyakorlati osztályharc új tapasztalatainak megfelel -lően tovább is fejlesztette a marxizmust a marxizmus-leninizmus új alakjában. Sztálin, aki átvette Lenin kezéből a nemzetközi munkásmozgalom vezetését, még konkrétabbá tette és döntően továbbfejlesztette a marxizmust a kommunizmust építő korszak új viszonyainak és követelményeinek megfelelően. Marx tanítása nem dogmák gyűjteménye, hanem a cselekvés vezérfonala. Marx gondolata öltött testet a győzelmes szocializmus országaiban, a nagy Szovjetunióban éppen úgy, mint újjászületett hazánkban, Magyarországon. Az út irányát, amelyen mennünk kell, először ő mutatta meg, — fejezte be beszédét Molnár Erik. Ezután Mód Aladár tartott előadást »Marx és a magyar történelem« címmel. Rámutatott arra, hogy a magyar reakció, mint a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta minden ország burzsoáziája, a marxizmust mint a nemzettől idegen szellemi áramlatot igyekezett feltüntetni, ugyanakkor pedig meghamisította a magyar történelmet. A magyar történelem útmutatásait és megoldatlan kérdéseit Marx tanításai alapján, Lenin és Sztálin példáját követve, elméletileg és gyakorlatilag a magyar munkásosztály és forradalmi pártjának képviselői oldották meg. Mód Aladár hangsúlyozta, hogy Marx ós Engels az európai reakcióval és burzsoá szövetségeseivel szemben a feudális és nemzeti elnyomatás ellen harcoló magyar nép legkövetkezetesebb és legigazibb védelmezőikónt lépnek fel. Marx leleplezi ós visszautasítja a demokrata köntösben fellépő német burzsoá reakció rágalmait ós világossá teszi a magyar forradalom igazi jellegét és jelentőségét. Marx Kossuthot 1848-ban az 1789-es francia forradalom legnagyobbjaihoz hasonlította és mint a proletárforradalomba torkolló európai vajúdás fontos tényezőjét értékelte a magyar forradalmat. Elsősorban a magyar forradalomtól várta az új európai forradalmi hullám elindulását. Marxnak ezek a megállapításai különös jelentőséggel bírtak a Horthy-fasizmus elleni harc szakaszán. Marx 1849-et követően éles bírálattal