Századok – 1953

Szemlék - Foster; W. Z.: Az amerikai földrész rövid politikai története (Ism.: Péter József) 159

160 SZEM LE A mű nagy érdeme abban van, hogy alkotóan alkalmazza a marxizmust, a nyugati fö.ldteke népei történelmi fejlődésének sajátosságaira. Például az eredeti felhalmozás sajátos vonásainak feltárásánál vagy annak elemzésénél, hogy az európai burzsoá demokratikus forradalmak miként hatottak az amerikai nemzetek kialakulására, vagy a caudillidizmus lényegének meghatározásánál, stb. stb. Foster periodizálása az amerikai fejlődés sajátosságaihoz alkalmazkodik. Amerika történelmét három »fejezetre« osztja fel. Az első, a »gyarmati korszak«, a forradalmi nemzeti felszabadító mozgalmakkal fejeződik be, melyeknek lényege »a feudális rendszer ellen intézett forradalmi támadás, széleskörű összamerikai burzsoá, azaz kapitalista forradalom volt« ; a második fejezet a függetlenségi háborúkkal (a 22 nemzet kialakulásával) kezdődik és a kapitalista rendszer általános válságának kezdetével, az első világháború , kitörésével végződik. — A harmadik fejezet az első világháborútól máig eltelt időszakról szól. Az amerikai kapitalizmus kitartott történészeinek tankönyvein felnevelt amerikai dolg®zó Foster elvtárs könyvéből megismeri latinamerikai szövetségeseit, és tudatára ébred nemzetközi kötelezettségeinek., A könyv megdönthetetlen ejméleti ós politikai vádirat az amerikai imperializmus világuralmi törekvései ellen és meggyőzően leleplezi, hogy milyen kevéssé helytálló az a legenda, hogy a nyugati félteke biztos támaszpontja a Wall Streetnek. A könyv bebizonyítja, hogy nem az óriási gyárak, nem a hadiipar az Egyesült Allamok kapitalizmusának legfontosabb szülöttei, hanem a. munkásosztály, amely éles osztályharcokban edződött meg, dacolja terrorral ós az áruló szakszervezeti vezetőkkel, s erős szakszervezeteket épített ki a monopóliumok fellegváraiban, és megteremtette élcsapatát, a Kommunista Pártot, mely napról napra szilárdabban vezeti a harcot az imperializmus ellen. A könyv jelentőségét nem lehet eléggé megbecsülni. A • történészek számára valóságos kincsesbánya, mert óriási, eddig még nem ismert agyagot tár fel. Bő bibliográfiája megkönnyíti a további tudományos kutatást ezen a területen. A történelmet tanulók számára pedig nélkülözhetetlen kézikönyv, amelynek elvi megállapításaira bátran támaszkodhatnak. * Foster elvtárs behatóan tárgyalja Amerika gyarmatosítását és az eredeti tőkefelhalmozást Amerikában, azt, hogy 50 évig tartó kíméletlen emberirtás után milyen féktelen vadállatiasság közepette indult fejlődésnek a kapitalizmus a primitív országokban. A spanyolok és portugálok uralmuk alá hajtották a mai Egyesült Államok határáig terjedő hatalmas területet, de 400 évig tartott, míg a civilizáció »áldásait« szóró fegyverek megtörték az indiánok utolsó nagyobb fegyveres ellenállását, s a nyugati félteke teljesen az európai és amerikai uralkodó osztályok kezébe került . A modern idők történelmében alig találunk ehhez a hódításhoz hasonlót. »A hódítás a világkapitalista rendszer meg születését és kialakulását kísérő egyik legszörnyűségesebb vérfürdő volt« — mondjt Foster elvtárs, s ennek a vérfürdőnek során az egyház aktív közreműködésével az ind ián ob millióit pusztították el. A spanyol gyarmati uralom háromszáz éve alatt 6 milliárd dollár értékű aranyat és ezüstöt szipolyoztak ki az amerikai gyarmatokból. Latin-Amerika bányái 1800 körül évente 40 millió dollár értékű aranyat és ezüstöt ontottak Európába, tízszer annyit, mint a többi ország együttvéve. Kétségtelen, hogy ez hatalmas tényezője volt az európai tőkefelhalmozásnak és a kapitalizmus fejlődésének. »Amerika arany- és ezüst-országainak felfedezése, a bennszülött lakosság kiirtása, rabszolgaságba döntése és bányákba kényszerítése, Kelet-India most kezdődő meghódítása és kifosztása, Afrika átváltoztatása a feketebőrűek elleni kereskedelmi vadászterületté, jelzik a tőkés termelés korszakának hajnalát. Ezek az idilli folyamatok az eredeti felhalmozás főmozzanatai.« (Marx. Tőke I. k. 811. 1.) * • * Amerika gyarmatosításának egyik jellegzetes vonása, hogy a hódítók kapitalizmus előtti kizsákmányolási formákat a rabszolgaságot, a peon, a mita rendszert használnak fel, hogy így biztosíthassák a szükséges munkaerőt a bányák és a hatalmas kiterjedésű (külterjesen gazdálkodó) ültetvények ós állattenyésztő farmerek számára. A kizsákmányolók brutálisan alkalmazták a rabszolgaság minden elképzelhető formáját. Rabszolgaságba döntötték az indiánokat, és később, amikor formailag megszüntetik a rabszolgaságot, bevezetik az encomienda rendszert, a peon rendpzert, a bányászatban