Századok – 1953
Szemlék - Balla Aladárné: Sallai Imre és Fürst Sándor élete és mártírhalála (Ism.: Zrinszky László) 157
158 SZEM LE kapcsolatában rejlett. Ehhez pontosan meg kellett jelölnie Sallai és Fürst szerepét a magyar történelemben, hatásukat a haláluk óta eltelt húsz esztendő során. Sallai és Fürst élettörténetének együttes feldolgozása sajátos szerkesztési nehézségek elé állította a szerzőt, s mert ezekkel nem sikerült teljesen megbirkóznia, — politikai célkitűzései sem érvényesülhettek maradéktalanul. Mivel a két — nagyrészt egymástól független menetű — életrajz társadalmi-történeti megalapozása ismétléseket kívánt volna, melyeket a szerző elkerült, éppen a dolgozó tömegek szerepe nem domborodik ki megfelelően a különböző periódusokban. Az előrehaladottabb kutatások, a dokumentumok nagyobb száma lehetővé tette, hogy a szerző aránylag részletesebben dolgozza ki Sallai Imre forradalmi antimilitarista harcának és a Tanácsköztársaság idején végzett kommunista munkájának történetét. Ezek a részek megismertetnek Sallai fejlődési útjával, amely nem volt mentes a kisebbnagyobb kerülőktől (pl. szindikalista befolyás), s a melye д a szociáldemokrata párt áruló politikájával való szembefordulás vitte döntő módon előre. Miként a könyv egészében, itt is rövid áttekintést ad a szerző az életrajzi tények megértéséhez szükséges nemzetközi és hazai eseményekről, ezzel egyúttal teljesebbé téve a történeti képet. A munka szerkezeti arányait tekintve, elegendőnek tűnik, amit Sallai emigrációs éveiről mond el a könyv, kétségtelen azonban, hogy mind a bécsi emigránsok szervezetében, mind pedig a nemzetközi munkásmozgalomban kifejtett tevékenységével behatóbban lehetett volna foglalkozni. Az olvasókat érdekelné : milyen tudományos munkát végzett Sallai a moszkvai Marx-Engels Intézetben, s különösen, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásában -hogyan segítette a Volga-vidék dolgozó parasztjait. Fürst Sándor kommunistává fejlődésének leírása kevésbbé kimunkált. Igaz, az ő útja rövidebb és, »egyszerűbb« is, mint Sallaié : az ellenforradalom éveiben Rákosi Mátyás nagy példáján nevelődik, kiváló képességeivel csakhamar a párt vezetői közé emelkedik. Az 1929 augusztus 1-i nemzetközi békenap előkészítése idején provokátorok rendőrkézre juttatják s a fiatal forradalmár csak évek multán szabadul a börtönből. A párt munkájának széles szektorát világítja meg, s ennek tükrében vizsgálja a szerző Sallai és Fürst együttműködésének rövid, de jelentős időszakát. Sallai a Központi Bizottság magyarországi titkárságának vezetője, Fürst vele együtt dolgozó vezetőségi tag volt. Életrajzírójuk kimutatja, hogyan javult meg ekkoriban a konspirációsmunka, szilárdult meg a vezetés, növekedett a párt tömegbefolyása. Sallai és Fürst működésének komoly része van abban, hogy a munkásosztály gazdasági követeléseiért vívott harc a fasiszta kormány egész politikája elleni harccá szélesedett, a Szovjetunió ellenes háború meghiúsításáért folyó békekúzdelemmé nőtt. Sallai és Fürst elfogatásának ós a statáriális tárgyalásnak a leírása irodalmi eszközök felhasználásával mutatja meg a nemzet kommunista hőseinek bátorságát, akaraterejét, a nép ügye iránti odaadását. A gyalázatos bírói komédia, az akkori joggal is ellentétes ítélet hatalmas tiltakozó mozgalmat váltott ki világszerte, s e mozgalom nagyságát és erejét meggyőzően illusztrálják a gondosan összeválogatott példák és idézetek. A rokonok és védők visszaemlékezései alapján a két kommunista vértanú utolsó óráit is rekonstruálni tudta a szerző. A befejező rész, amely Sallai és Fürst kivégzésének visszhangjával foglalkozik, s a munkásmozgalom fejlődésére gyakorolt hatásukat vázolja, szükségkép csak a leglényegesebb tények elmondására szorítkozik, de így is — és ez a munka egészére elmondható — sok újat ad tudományunknak, propagandamunkánknak. Kár, hogy bizonyító anyagát meglehetősen szűk területről merítette a szerző : a pártsajtó mellett a Munkásmozgalmi Intézet Archívumának egy gyűjteményét használta csak fel. Helyes lett volna a korabeli polgári sajtót is idézni, különösen a gazdasági válság időszakának tárgyalásakor. Egy-egy idézet a Népszavából fneggyőzőbbé tett-e volna a szociáldemokraták sorozatos árulásának leleplezését. A könyv stílusa általában híven alkalmazkodik tartalmához, azonban néhol szólamokkal igyekszik pótolni az adatok hiányát. E fogyatékosságok ellenére Balla Aladárné munkája nem nélkülözhető első lépés Sallai Imre és Fürst Sándor életrajzának részletesebb felderítéséhez. ZRINSZKY LÁSZLÓ