Századok – 1953
Tanulmányok - Molnár Erik: Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve és a magyar történettudomány 1
SZTÁLIN »A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI PROBLÉMAI A SZOVJETUNIÓBAN. ClMtJ MÜVE Q ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYu lásáért vívott harcában? A magyarországi szocialista munkásmozgalom, miután a munkásság soraiban elterjedtek az általános marxi tanítások, célul tűzte ki, hogy »az osztályuralmat megszünteti, tehát ennek alapját, a termelőeszközökben való magántulajdont megdönti, azokat közös tulajdonná teszi«.3 Azonban a magyarországi munkásosztálynak 1918. előtti egyedüli pártja, a szociáldemokrata párt, minden eró'vel igyekezett elködösíteni a gazdasági törvényt, akadályozni az érvényesüléséért folyó harcot. A munkásáruló szociáldemokrata vezérek azzal kellették magukat a magyar uralkodóosztályoknak, hogy »a társadalmi törvényszerűségek respektálására csakis a szervezet tanítja meg a munkásrétegeket, a nép széles rétegeit«.4 A szociáldemokrata párt tehát egyáltalában nem a termelőerők jellege és a kapitalista termelési viszonyok közti egyre kiáltóbb ellentét forradalmi felszámolásának törvényét tudatosította, hanem a fennálló társadalmi törvények, vagyis a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének »respektálására« nevelte a befolyása alatt álló széles munkástömegeket. A magyarországi munkásságot történeti hivatásának felismerésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ébresztette, s ezt a felismerést az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja tudatosította. A lenini-sztálini tanításokat magyar talajra átültető kommunista párt kovácsolta ki azt az erőt, mely, a társadalom magukat túlélt erőinek leküzdésével, megdöntötte a burzsoá termelési viszonyokat, és kivívta az első magyar proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. Fontos feladatunk, hogy a Tanácsköztársaság történetének feldolgozásánál is messzemenően érvényesítsük a sztálini útmutatásokat. Különösen fontos, hogy a Tanácsköztársaság létrejöttét elválaszthatatlan kapcsolatban vizsgáljuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal és a Szovjetunió létrejötte nyomán keletkezett nemzetközi helyzqjfctel, a kapitalizmus általános válságának kibontakozásával. Ki kell dolgoznunk azt a problémát is, hogy rövid fennállása alatt milyen intézkedéseket tett a Magyar Tanácsköztársaság a szocializmus gazdasági törvényszerűségeinek érvényrejuttatása érdekében. A kapitalizmus általános válságának, a kapitalista rendszer belső bomlásának feltételei mellett folyt a maximális profit biztosítása a Horthy-korszak idején. Ez a dolgozó nép fokozott kizsákmányolásával és nyomojbadöntésével járt együtt. A mezőgazdaság a »porosz úton« haladó fejlődés során zsákutcába került és a krónikus pangás állapotában volt, ami az 1929-es túltermelési válság idején mély agrárválságba ment át. A nagybirtokosok profitját egyrészt állami eszközökkel, vagyis a dolgozó tömegek adóiból, árhozzájárulásokkal és kiviteli jutalmakkal biztosították, másrészt a maximális profit biztosítását szolgálta az agrárproletariátus hallatlan kizsákmányolása. A Horthy-korszakban a mezőgazdaságban fizetett pénznapszámok — 1913-at 100-nak véve — 1934—36-ban lecsökkentek 43-ra és még 1938-ban is csak 71-et mutattak. Csökkent az aratórész is, az első világháború előtti 1/9—1/10 részről 1/11 — 1/12, sőt 1/13 részre. A mezőgazdaságban fizetett bérek esését a foglalkoztatottság csökkenése kísérte, a falusi munkanélküliség roppant arányúvá vált. Az ipari monopoltőkések az árak mesterséges magasantartásával és a bérek leszorítása útján szerezték meg a maximális profitot. Az utóbbira jó alkalmat nyújtott 4 A magyarországi szociáldemokraták rendkívüli kongresszusának jegyzökönyve (Rendőri jelentés gyorsírói jegyzete). Országos Levéltár. Miniszterelnökség. 1917. XII. 790. sz. *
