Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
130 ORBÁN SÁNDOR 1943-ban, miután a német fasizmus és ügynökségeinek sorsa megpecsételődött, Habsburg-legitimista propagandát folytatott. 1944-ben pedig már mint veszprémi püspök kérte a hercegprímást, hogy tájékoztassa »a királyi család megbízottjának«, Sigray Antalnak sorsáról és nyújtson segítséget annak. Levelében azt is megjegyezte, hogy »mint a királyné kancellárja, nem lehet közömbös« legitimista politikus ügyével szemben.116 Mindszenty József, zalaegerszegi apátplébános, a Vatikán jóvoltából lett alig másfél év leforgása alatt veszprémi püspökké, majd hercegprímássá. Püspöki kinevezése is már a szokásostól eltérő körülmények között történt, mert sem a kormány, sem a hercegprímás nem ajánlották püspöki székre, mivel — mint az Serédi hercegprímás jellemzéséből kiderül —, még az egyház szempontjából is »veszedelmes«, »erőszakos«, »népszerűtlen« kalandornak tartották.11 7 A Vatikánnak viszont éppen ilyen mindenre elszánt főpapra volt szüksége, amilyent — mint a felszabadulás utáni tapasztalatok mutatták — Mindszentyben meg is kapott. A magyarországi legitimisták tevékenysége, amelyet végső soron a Vatikán és az amerikai-angol imperialisták irányítottak, nagyon sokrétű volt és az alapvető feladatok szem előtt tartásával több eshetőséget is számításba vett. így voltak olyanok, akik azt a reményt, hogy Magyarországot az imperialisták »szabadítják« fel, elejtették, és beférkőztek az ellenállási mozgalomba. Ezeknek a taktikai célja az volt, hogy a mozgalmat dezorganizálják és »mérsékelt« keretre korlátozzák, később pedig jelentős vezetői pozíciókba ülve, az országot az imperialisták kezére játsszák. ,— Magyarországon ilyen szempontból a felszabadulás idején és azt követően jelentős szerepet játszott a Független Kisgazda Párt, amely kimondott gyűjtőmedencéje volt a burzsoá reakciónak. E^en belül jelentős befolyása volt az egyházaknak és különösen a katolikus egyháznak is. A Kisgazda Párt polgári tagozatának, amelyet a városi burzsoázia befogadására hoztak létre, 1943-ban Varga Béla boglári plébános lett az elnöke. Varga Béla nem sokkal e tisztség elvállalása előtt Svájcban járt. Útjáról többek között azt írta, hogy »minden dolgot teljes sikerrel elvégeztem.«11 8 Tehát eredménnyel járt ,a svájci út. A »sikerrel elvégzett dolgok« azonban olyan természetűek, amelyekről levélben nem akart írni, viszont utalt arra, hogy ezekről jelentést kíván tenni. Feltehető, hogy a legitimista Varga Béla, akinek a háború idején is sikerült tartani a kapcsolatot az imperialistákkal, már akkor közönséges ügynök volt, aki az egyház felelős vezetőit is informálta a gazdáitól kapott utasításokhoz híven.11 9 A veszprémi püspökséggel különösen Mindszenty püspökké való kinevezése után működött együtt. Együttműködésük, mint az a Mindszenty bűnperből ismeretes, akkor vált szorosabbá, amikor Mindszenty hercegprímás lett. Erre vet fényt egyik levele is, amelyben a felszabadulás után mint jelentős politikai tényező közölte Mindszentyvel, hogy : »Itt az ország már nem mentíie vpL. 1614/1944. Mindszenty levele a hercegprímáshoz. 117 EHL. 9369/1944. A hercegprímás Rótta nunciushoz küldött jellemzése. us vpL. 6577/1942. Varga Béla levele a veszprémi püspökhöz. 118 Sigray Antal és Eckhardt Tibor már 1939-ben úgy jellemezték Varga Bélát, mint »megbízható, hithű legitimistát«, akivel »egyházi hatóságai is minden tekintetben meg vannak elégedve«. Ez alkalommal kérték, hogy Varga Béla a Kisgazda Pártban működhessen. »Nem Varga Béla akar itt képviselő lenni, hanem az egyháznak és a pártnak van nélkülözhetetlen szüksége, hogy a katolikus egyházat . . . képviselje, aki Gaal Gasztonnak volt legjobb barátja és a királyi család teljes bizalmát birja«. EHL. 4270/1939.
