Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
128 ORBÁNSÄXDOR ország elleni hadüzenetet megakadályozza és biztosítsa, hogy Anglia és az Egyesült Államok részéről méltányolják Magyarország részvételét a Szovjetunió ellen folyó rablóháborúban.10 9 E tárgyalások során fontos közvetítőszerepet vállalt a Vatikán is. A háború menete folyamán ezek a kapcsolatok tovább mélyültek, különösen azután, hogy nyilvánvalóvá vált a »villámháború« kudarca keleten. 1942 folyamán előtérbe került a Habsburg^restauráció kérdése, egyike azoknak a terveknek, amelyeket az imperialisták a hitleri Németország legyengülése és a Szovjetunió megerődösése esetén akartak megvalósítani. »A katolikus reakciós államszövetség az amerikai imperialistáknak régi dédelgetett terve, — állapította meg Rákosi elvtárs a terv régi keretével kapcsolatban. 1942-ben Habsburg Ottó ezt a tervet az előkelő л meri kai »Foreign Affairs« hasábjain fejtette ki. És hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezt a tervet helyeselte, ezt az a körülmény mutatja, hogy megengedték Habsburg Ottónak, hogy az amerikai hadseregen belül osztrák légiót szervezzen.110 A pápa 1942 tavaszán a magyar honvédvezérkar főnökével ismertette ezt a tervet : »A pápa kifejtette azon törekvését — írta Szombathelyi közlése nyomán Ujszászi vezérőrnagy —, amely odairányul, hogy 'egy egységes, nagy katolikus monarchiát teremtsen a Dunavölgyben a Szovjetunió ellen', amely monarchia Bajoroszágból, Ausztriából, Magyar- és Horvátországból, esétleg Csehszlovákiából állana.«111 A magyar hercegprímás, Serédi — bár óvatosabb formában — ugyancsak a pápávál való jóviszony fontosságára és a pápa Magyarországgal való mindenkori szándékár a utalt : »A római pápák — mondotta Serédi a kolozsvári Actio Catholica díszgyűlésén —, akik bátran megküzdöttek az ariánusoknak, a nesztóriánusoknak, a pelágiánusoknak stb. tévtanaival : megküzdöttek a szakadárokkal is, meg a kívülről jövő véres vagy nem véres üldözésekkel és mindig megmutatták a helyes utat, amelyet követbe nem tévedhetünk . . .« A hercegprímás arra is emlékeztetett, hogy »nekik köszönjük a Szent Koronát és vele a magyar nemzetet Európában megillető független állami életünk kialakítását ; a tatár és török és más veszedelem idején pedig, amikor mindenki elfordult tőlünk vagy éppen szembefordult velünk, az ő bőkezű anyagi- és erkölcsi támogatásukkal annak megvédését és biztosítását . . ,«112 109 EHL 228/1945. Serédi emlékiratai: »... Hadüzenetünket nekünk szóló angol hadüzenet követte, . . . Én ugyan az Apostoli Szentszéken keresztül megpróbáltam ezt a hadüzenetet megakadályozni, de Maglione bibomok államtitkár azt a sürgönyválaszt adta, hogy már minden közbenjárás hiábavaló... Pedig ón azt reméltem, hogy ha a dolog diplomáciai visszony megszakításánál tovább nem megy, akkor elsimítható a háborús összeütközés, kivált hazánk légiteróben. Az angol hadüzenet után az Amerikai Egyesült Államoknak viszont a Bárdossy-kormány üzente meg a háborút. . . Talán azt gondolta 'a kormány, hogy Amerika messze van, tehát a hadüzenetnek ránk nézve nein lesznek gyakorlati következményei, viszont a német szövetségesnek kedves dolgot cselekszik. Én a hadüzenet előtt kétszer hosszasan beszélgettem a budapesti amerikai követtel, aki kifejtette előttem, hogy lelkiismeretesen tanulmányozta hazánk történetét és mostani helyzetét és mivel látja, hogy a magyar nemzettel sok igazságtalanság történt : azért küldetése céljának azt gondolta, hogy neki iparkodni kell Magyarország igaz ügyeit (a Szovjetunió elleni háborút és Magyarország időben való megmentését a Hitler-fasizmus oldalán bekövetkezhető összeroppanástól-O. S.) támogatni«. 110 Rákosi Mátyás : Válogatott beszédek ós cikkek. 1952. 273. 1. 111 Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. 1950. 370. I. 112 N. U. 1943 nov. 3.
