Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
118 ORBÁN SÁNDOR fasiszta kormány propaganda-apparátusának. Az egyház papjaira, mint »vallási« tekintélyekre jobban figyeltek a hívők széles tömegei, mint az állam propagandaszerveire. Az egyháznak így inkább módjában állt, hogy papjain keresztül az uralkodó osztályok szempontjából kedvező irányba hangolja híveit a háború kérdését illetően. A Szovjetunió megtámadását követően egyik vasárnapon, nem véletlen, hogy a hivatalosan ajánlott »prédikációs-vázlat« hazug módon épp a háború jellegét igyekezett hamisan beállítani, amikor a következőket írta : »A magyar föld és a magyar faj védelme a hadsereg által, a magyar lélek ápolása a templomokban, a rávaló adó megfizetése sokszor nagy áldozat, a katonáskodás is nehéz teher, de a hívő magyar ember szívesen meghozza . . ,«52 Nem különben ezt a gondolatot akarta mindenáron meggyökereztetni az az ismert ima, amely úgy szólt, hogy a »magyarnak« a »honvédelem adta a kezébe a fegyvert« a Szovjetunióval szemben »és ő bátran elfogadta«. Mindez természetesen azt szolgálta, hogy a hívő tömegek előtt az ország igazságtalan-és rablóháboiúban való részvételét szükségesnek, jogosnak minősítse és a fasiszta agresszorok támogatását úgy állítsa be, hogy az feltétlen kötelessége a vallásos, »a hívő magyar embernek«. Éppen ezért volt a tömegekre nézve az egyház propagandája több és veszélyesebb, mint a világi propagandaszervek lármája. Ez adottságát az egyház kihasználta arra, hogy híveit a háborúban való aktív részvételre serkentse. »A közös sorsot élő és váró nemzet minden fiának lelki és testi ereje végső megfeszítésével kell részt venni ebben a harcban és küzdelemben« — hangzik az egyik egyházmegyei tanács jegyzőkönyve.53 Ezért cserében azt ígérte, hogy az »Isten« és a »haza« jutalomképpen honorálni fogja az »áldozatvállalást.« Egyik számottevő befolyásos folyóirata pedig azt írta, hogy »a háborúból értékek, erények, Istennek kedves, hazának hasznos tények születnek, sőt azt is mondhatjuk, hogy ez a háború nagy vetés.«54 Másutt a front veszélyeit úgy állította be a hívek előtt, hogy azok »közelebb emelik az embert Istenhez.«5 5 Ismét másutt az egyház »Krisztus nevében« felszálló bombázóról és »Isten nevében« dörgő ágyúról írt az ifjúságnak, hogy annak vallásos meggyőződésére appelláljon és így csábítóvá tegye előtte a Szovjetunió ellen folyó rablóháborút.5 6 Mindszenty a rablóháborúban való elpusztulást »a harcos élet koronájának« nevezte. »A legnagyobb áldozatot az hozza, aki — a honvédelmi miniszter szerint — vérét, egészségét, testi épségét, életét adja a hazának« — mondotta a fasiszta területrablók támogatására serkentő Mindszenty.57 Az egyház propagandája azonban más tekintetben is segítségül szolgáll az agresszoroknak, akik a Szovjetunió népei ellen folytatott háborúra szerették volna Európa valamennyi nemzetét megnyerni. »Hitler tudvalevőleg rablóhadjáratát úgy állította be — mondotta Rákosi elvtárs — mint az európai civilizáció kereszteshadjáratát a bolsevizmus ellen. Hogy ennek a beállításnak nyomatékot adjon, igyekezett minél több európai országot a háborúba 62 E. L. 1941 augusztus. 145.1. Pünkösd után IX. vasárnapra rendelt szentbeszédvázlatából. 63 Jelentés az erdélyi római katolikus egyházmegyei tanács 1942 nov. 26-ra összehívott közgyűléséről. Kolozsvár 1942. 64 Magyar Kultúra 1944. I. 116. 1. 65 N. U. 1942 nov. 11. 56 Kommunisták harca a magyar ifjúság boldog életéért. (Bpest.) 1950. 146. 1. 57 Szabad Nép 1948 dec. 21. idéz Mindszentytöl.
