Századok – 1953
Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108
AZ EGYHÁZI REAKCIÓ A SZOVJETUNIÓ ELLENI HÁBORÚ TÁMOGATÓI SORÁBAN И 5 Ferenccel kapcsolatban : »Igen jól viselte magát. Azóta is megfordult itt. Egy-két pátérrel szívesen érintkezik. Hogy országos vezetésre van-e rátermettsége, nem tudom. Katolikus szempontból megbízhatónak tartom.« A levélből az is kiderül, hogy Szálasi ígéretet tett arra, hogy munkatársait is biztatni fogja hasonló lelkigyakorlatokban való részvételre.39 A bizonyítékok arra mutatnak, hogy Mindszenty Pehm Józsefnek imponált Szálasi személye és szükségesnek tartott a a nyilasokkal való jóviszony fenntartását. 1938 tavaszán Mindszenty Pehm József vagy hetven olyan papot hívott össze Budapestre, akik jelentős befolyást gyakoroltak a politikai élet menetére, avégből, hogy tisztázzák a katolikus politika viszonyát a különböző mozgalmakhoz. Ez a papi értekezlet Mindszenty Pehm József apátot, Nyisztor Zoltán jezsuita szerzetest és Tóth Zoltán nyilasérzelmű papot azzal bízta meg, hogy egy memorandumot készítsenek, amelyben rögzítik a klérus álláspontját többek között a »nemzeti szocializmussal« kapcsolatban is. Erről Mindszenty Pehm József önéletrajzában a következőket írta : »Ezzel a memorandumunkkal, melyet esperesi értekezleteken keresztül az ország minden egyházközségébe $ eljuttattunk, a nyilasok térfoglalását segítettük eíő.«4 0 Ilyen és hasonló eset nem egy előfordult még a továbbiakban. A katolikus egyház kifelé mutatott semleges álláspontja nagyon sokszor a nyilasok titkos támogatását takarta. Mindenekelőtt két ok magyarázza azt, hogy — bár alapvető elvi ellentéteik nem voltak — mégsem foglalt egyértelműen és nyíltan állást a nyilas mozgalommal kapcsolatban. Egyrészt az, hogy a klérus a nyilas kalandorok és karrieristák feltétlen támogatásával saját politikai és gazdasági pozícióit veszélyeztette volna, másrészt ezzel tekintélye és befolyása megingott volna azon becsületes katolikus tömegek körében, amelyek nem értettek egyet a nyilasokkal. Az egyház félt ezektől a következményektől és éppen ezért nagy óvatosságot tanúsított a nyilasokhoz való viszonyában. A katolikus egyház e felemás magatartásának az 1939-es választásokon meg is mutatkozott az eredménye. A nyilasok éppen ott értek el eredményeket, ahol a katolikus egyházi reakció a legerősebb volt. Az Egyházi Lapok, miután megállapítja, hogy a választások »nenujártak annyira veszedelmes eredménynyel«, a következőket írja ezzel kapcsolatban : »Katolikus szempontból pedig különösen tudomásul kell venni és kellően gondolkodni kell azon a tényen, hogy a szélső jobboldal épp kifejezett katolikus kerületekben aratott győzelmet vagy igen nagyszámú szavazatot mutatott fel.«4 1 Az egyház körei azonban távol álltak attól, hogy szót emeljenek Hitler magyarországi ügynökei ellen. »Kerülni kell minden összeütközést« — írta az Egyházi Lapok.4 2 Tehát hagyni a nyilasokat megerősödni és nem fellármázni a közvéleményt ellenük, mert ellenkező esetben veszélyben foroghat az egész magyar fasizmus rendszere. Ennek az allasfoglalasnak adott hangot a katolikus klérus politikai napilapjában, a Nemzeti Újságban is, amikor az országgyűlési választások legfontosabb eredményének azt tudja be, hogy a »nemzet útjából« elsöprődtek a »baloldal« és a »moszkvai erők«, tehát szabad az út a háború felé. Ugyanakkor megállapította, hogy a »baloldal felőrlődése a szélsőjobboldali ellenzéket.. . 39 A Mindszenty-bűnügy okmányai. 1949. 12. 1. 40 U. o. 13. 1. 41 E. L. 1939 április. 102. 1. 42 U. o. 105. 1. 8*
