Századok – 1953

Tanulmányok - Orbán Sándor: A magyar katolikus egyházi reakció a Szovjetunió elleni háború támogatói sorában 108

112 ORBÁN SÁNDOR foglalt »keresztény erkölcsi tanítás« szempontjából a háború szükségessége mellett és leszögezte : »Minthogy az egyik eszköz erre — t. i. a háborúra — a fegyveres erő, az államhatalomnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy szükséghez mért fegyveres erőt tartson ... Az állam alattvalóinak pedig ex justitia legali eredő lelkiismeretbeli kötelességük, hogy az állam előírásainak e pontban eleget tegyenek.«19

»Vitéz« Makray Lajos plébános, az Egyesült Kereszténypárt szónoka pedig nyíltan kimondotta, hogy »fegyvert pedig, ha tíz körmünkkel kell a földből kikaparni és ha szánktól kell elvonnunk a falatot, akkor is juttatnunk kell a magyar hadseregnek.«2

0 A püspöki kar csatlakozott a hadigazdaság kifejlesztését célzó 1938-as győri milliárdos beruházási programhoz.2

1

Légvédelem fejlesztése címén pedig 50 000 P-t ajánlott fel a Horthy Miklós Repülő Alapra.2

2

Nagy összegekkel vettek részt a második világháború hadikölcsönkötvénye, az »Erdélyi kölcsönkötvény« jegyzésében is. A prímási aula maga jegyzett 75 000 pengőt.23 A Szent Benedek rend 70 000 pengőt jegyzett.2

4

Nem titkolta el az egyház azt sem, hogy birtokait is szívesen állítja a háborús termelés szolgálatába. Hagyó Kovács Gyula, a ciszterciták előszállási jószágkormányzója a nagybirtok létjogosultságát a háború előestéjén azzal bizonyítja, hogy ez előnyösebb a háborús termelés szempontjából, a »kisbérlettel, részesműveléssel« szemben, amely »veszélyes katonailag is«.2

5

Mint érdekelt haszonélvező, ott volt a bánya-és ipari termelésnek a háboiú szolgálatába való állításánál is. A veszprémegyházmegyei püspökség 1937 — 38-ban például olyan bérletszerződést kötött a Magyar Bauxittal, hogy az igénybevett területek állandó bére mellett a kitermelt bauxit mennyiségének megfelelően külön százalékot kapjon.26 Mivel ennek 50%-át a veszprémi püspök a törzsvagyonhoz volt köteles csatolni, így nem csak neki, de az egész katolikus egyháznak érdekében állott, hogy minél több bauxitot termeljenek a hadiipar j— és elsősorban a német hadiipar számára. Az esetek egész sora bizonyítja, hogy az egyház nem csak szavakkal, de anyagiakkal is segítette a háborús előkészületeket. Az egyház azonban a belső nyugalom, : az osztálybéke és a folyamatos termelés felett őrködött elsősorban. Ha a/gazdasági válság idején és azt követően Magyarországon a »hóhér« funkciójának ellátására szükségessé vált a statárium és több más kommunista-ellenes eljárás bevezetése, akkor érthető az is, hogy ugyanabban az időben hatalma biztosítására a kormány fokozottan igénybevette a »papi« funkció ellátására az egyház szervezeti és propaganda apparátusát.2

7

A háborús előkészületek idején a Horthy-fasizmus, amely a »keresztény kurzus« jegyét viselte homlokán, még inkább kihasználta ezt a lehetőséget. Ezért kérte bizalommal 1938-ban Keresztes-Fischer — az ellen-19

E. L. 1938 dec. 20

К. N. 1939 dec. б. 21

Рркк. ért. jkve. 1938 okt. 4. 22

U. о. 23

Esztergomi Hercegprímás Levéltára 9114/1941 dec. 16. (A továbbiakban : EHL). 24

N. U. 1941 dec. 23. 26

EHL 9495/1939. I—H. (Hagyó Kovács megjegyzései a kishaszonbérlet-tervezethez.) 26

EHL. 3040/1939 máj. 9. A veszprémi püspökség bérletszerződése a Magyar-Bauxittal. 27

V. ö. Lenin megállapításával :•/>... Minden elnyomó osztálynak, uralma fenntartása érdekében két társadalmi funkcióra van szüksége : a hóhér és a pap funkciójára. A hóhérnak el kell fojtani az elnyomottak tiltakozását és felháborodását. A papnak vigasztalni kell az elnyomottakat ... « Lenin Müvei 21. k. Bpest. 1951. 227 — 228. 1.