Századok – 1952
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története (II. rész) 74
AZ ÁLTALÁNOS MUNKÁSEGYLET TEVÉKENYSÉGE A PÁRIZSI KOM M С X IDEJÉN 75 A Kommün kitörésében az Internacionálénak nem volt közvetlen része. Ennek ellenére a Kommün •— Engels szavaival : »szellemileg feltétlenül az Internacionálé gyermeke — noha az Internacionálé egy ujját sem mozdította, hogy megcsinálja«.3 A Főtanács szeptember kilencediki Üzenetében óvta a francia munkásságot az adott helyzetben a felkeléstől. De amikor a Kommünt az események alakulásának kényszerítő körülményei következtében kikiáltották, az Internacionálé Főtanácsa összes szekcióit felhívta a Kommün támogatására. Marx május 13-án a Kommün két vezetőjéhez, Frankel Leóhoz és Varlinhez küldött levelében tudatja : »Az Önök ügyében több száz levelet küldtem a világ minden részébe, ahol helyi csoportjaink vannak. A munkásosztály különben is kezdettől fogva a Kommün mellett volt«.4 Az Internacionálé szekciói a különböző országokban a francia-porosz háború ellen, majd pedig a Párizsi Kommün kikiáltása után a porosz hódítótörekvések ellen indított akciójukat a Kommün melletti bátor kiállásukkal, a dolgozó nép felszabadulásának hajnalhasadását üdvözölve, a Kommün ügye iránti hatalmas lelkesedéssel folytatták tovább. Szembeszálltak a nemzetközi reakciónak a Kommün ellen indított szennyes rágalomhadjáratával. Számos országban, így Angliában és Németországban is, a munkás-I' gyűlések őszinte, mély együttérzésüket fejezték ki Párizs hőseivel. Az internacionalisták lapjai a Kommün igazának elszánt, bátor szószólói voltak. A 1 Párizsi Kommün a munkásosztály felszabadulásának nagy célkitűzését közelebb hozta az egész nemzetközi munkásmozgalomhoz. 1. A Párizsi Kommün visszhangja Magyarország munkássága körében. A festi májusi sztrájkok 1871-ben. A párizsi események, a proletáriátus hatalomra kerülése és hősies küzdelme, a munkásosztály felszabadulásának nagy történelmi kísérlete, lelkes visszhangot váltottak ki a magyarországi munkásság körében, így a munkásegyletekben is. Ez a lelkes visszhang tükröződött vissza az Altalános Munkásegylet közlönyében, a Testvériségben, — természetesen abban a szellemben, amely a lap egész ideológiáját jellemezte. A Testvériség március 19-i száma tudósít arról, hogy a francia kormány le akarja fegyverezni a nemzetőröket. Idézi Pyat Felix kispolgári demokrata újságírót, aki a nemzetáruló Thiers-kormány ellen együtthaladt a munkássággal5 s a nemzetőrökhöz így szólt : »Tartsátok Párizst és a köztársaságot, s e végből ne adjátok ki kezeitekből a fegyvert semmi áron.« A Testvériség, a francia szocialisták véleményét ismertetve és ahhoz csatlakozva, kifejti: »addig, míg a francia munkások kezében van némi hatalom, (kiemelés tőlem. N. D.) addig, míg a szocialista nemzetőrök helyébe egyenruhás zsoldosok nem lépnek, addig részesei az emberi jogoknak. De ha ismét helyreáll a régi viszony, amelyben a hatalom egyedül (kiemelés tőlem. N. D.) az uralkodó osztály kezében van, akkor proklamálhatják az egyenlőáéget 3 Engelsnek Sorge-hoz 1874-ben írt leveléből. Marx—Engels Vál. Levelek, Szikra, 1950. 341. o. 4 Marx—Engels: Válogatott Levelek, Szikra, 1950. 311. o. 6 Pyat Félix tagja volt a Kommünnek, de a Kommün bukása után rágalomhadjáratot indított az Internacionálé Főtanácsa ellen.
