Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
776 AEATÖ ENDKE A kedves magyar nemzet is megérdemli, hogy többi népeinkkel egyenlő jogban részesíttessék. Megvan ! Pest városa, a magyar nemzet fővárosa is kikapta részét a minden nemzetiség egyenlő jogosításából ... « Példán keresztül bizonyítja ázt, hogy az egyenjogúság az összes nemzet »egyenlő« elnémetesítését jelenti. »Láthatjátok csehek, horvátok, tótok, ráczok, oláhok, lengyelek, olaszok, hogy a Gleichberechtigung aller Nationalitäten annyit tesz, hogy németesedjünk el valamennyien. — Vagy azt hiszitek, hogy ha velünk magyarokkal megkezdték a németesítést, nálatok, veletek, kik egyenként ugyan kevesebben, de együttvéve többen vagytok, nem merik megkezdeni? mit kétkedtek? Hiszen nálatok már csak folytatják.«171 Khevenhüller tábornok május 24-i rendeletét, amely az állam számára káros könyvek és hírlapok betiltását rendeli el,.a Pesti Hírlap így kommentálja: »Az, aki a demokrátiáról, a hohe ministerium gazságairól, a magyarok szerencsés táborzásáról ír, főbe lövetik vagy felakasztatik, amint Khevenhüller úr az álladalom részére hasznosabbnak találandja.«172 A Pesti Hirlap együttérzéssel ír a csehországi újságírók nehéz helyzetéről, akiket az abszolutizmus kemény elnyomása sújt. »Prágában a szerkesztőségeknek nagy melegük van. A mit a törvény megenged, az administratió megtiltja. Ügy, hogy a szerkesztők nem tudják hova lenni. Naponként szidják, naponként mocskolják őket . . . Nem is tréfa az embernek Damocles kardja alatt írni«.173 Több csehországi község május 17-én a császárhoz petíciót nyújtott be, amelyben a cseh nép szabadságát, az oktrojált alkotmány visszavonását követelték. E petíció elutasítását a Respublica c. lap az osztrák abszolutizmus elleni gyűlölet hangján kommentálja, ami egyben rokonszenvet jelent a cseh nép iránt. »Ezen méltányos és jogszerű kérelemre a kegyelmes (?) osztrák császár azt felelte, hogy szorosan kíván a márcz. 4-ki chartához ragaszkodni. És meghagyta a kormányzónak, hogy ily veszélyes törekvések ellen éljen törvényes hatalmával.«17 4 A májusi felkelés után az egyre brutálisabban fellépő abszolutizmus a cseh népet elnyomó intézkedései mellett nem megy el szótlanul a Respublica. Az újabb helységekre kiterjedő ostromállapot és K. Havlícek Borovsky májusi felkelés utáni küzdelme keltik fel a figyelmét. »Ismét két hely tétetett ostromállapotba. Neustraschitz és Jaromerban hirdettetett ki. Ez mind arra mutat, mikép a jó patriarchális viszonynak kapcsai naponként jobban s jobban tágulnak. A terhek, tartozások már majdnem kiállhatatlanok — azon terhek, mellyek régi időben is nyomasztók valának. A katonáskodási kötelezettség a legnagyobb rész előtt már gyűlöletes. Mert látják, hogy dicsőséget s becsületet, hírt s katonai nevet úgy sem arathatnak. A nemzetiségi érdekek is aggódnak. És így az elégületlenség, a nyugtalanság magvai már nagyon is elszórvák.«175 Az abszolutizmus és K. Havlícek Borovsky harcában a magyar lap rokonszenve 171 Márczius Tizenötödike 1849 máj. 10. (18. sz.) V. ö. még ezzel kapcsolatban a Márczius Tizenötödike egy másik cikkét, amelyben a Slawische Zentralblätter alapján elmondja, hogy az osztrák kormány hányszor csalta meg a cseh nemzetet. 1849 május 16. (22. sz.) 173 PH. 1849 jún. 5. (306. sz.) . 173 U. o. 1849 jún. 8. (309. sz.) V. ö. még ezzel kapcsolatban Respublica 1849 jún. 21. (4. sz.) 174 U. o. 1849 jún. 23i (6. sz.) A petícióval kapcsolatban 1. J. Moly i. m. IEU 15-16. 1. Respublica 1849 jún. 30. (12. sz.)
