Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
774 ABATÓ EXDBE anarchista meggyőződésének kisebb-nagyobb jeleit. A felkelésben a munkásság helyett inkább a parasztságra akart támaszkodni, olyan felkelés kirobbantására törekedett, amely »fenekestől forgatna fel mindent«. Egyéniségében, mint arra Bjelinszkij mutatott rá, az őszinteség hiánya, az uralkodnivágyás, a hamisság stb. is érvényesült. Ezek az utóbbi — a negatív — tulajdonságok hatottak, amikor Bakunin rendszeresen sürgette a cseh felkelés megindítását, olyan körülmények között, amikor az előkészületek nem fejeződtek be. Az előkészületek állandó gyorsítására irányuló intézkedései sem váltak a felkelés javára. A cseh radikálisok nem egy alkalommal kifejezésre is juttatták, hogy Bakunin ilyen irányú tervével, javaslatával nem értenek egyet. Knedlhans-Liblinsky radikális demokrata számol be később, már fogsága idején arról, hogy amikor Bakunin Prágában volt, többen nem értettek egyet vele, különösen Gauc fordult szembe vele. Arnoldnak is az volt a véleménye, hogy várni kell még a felkeléssel.187 A cseh radikálisok világosan látták azt, hogy az előkészületeket nem lehet elsietni, továbbá nem helyes a felkelés korai megindítása sem. Lényegében ezt a célt szolgálta Fric drezdai útja, amely — mint láttuk — eredménytelen maradt. A radikális demokraták nem kapták meg Drezdából a várt pénzt, pedig Fric drezdai tartózkodása alatt nyomatékosan kért segítséget Bakunintól. Az utóbbi megbízottai, a Straka-fivérek is rendszeresen követelték az anyagi segítséget. Bakunin állandóan bíztatta őket. Mint Bakunin vallomásában írja, még az utolsó pillanatban is várta Telekit és tőle a pénzt. Persze igen nagy felelőtlenség volt az, hogy nem konkrét megbeszélésen, véglegesen lerögzített megállapodásokon alapult Bakunin ígérete. A pénz bizonytalan volt, de Bakunin biztosra ígérte. Ugyanígy nem alapult az illetékesekkel való konkrét megegyezésen Bakuninnak az az ígérete sem, hogy a felkelésben lengyel tisztek is részt vesznek és a felkelők fegyvert is kapnak. A cseh radikálisok természetesen minderre számítottak.16 8 Bakunin anarchista, kalandor módjára vette tekintetbe a lehetőségeket, nem mérte fel kellően a helyzetet. Ezzel többet ártott a felkelésnek, mint használt. Hozzá méltó cinizmussal emlékezett meg a prágai májusi felkelés idején a rendelkezésre álló eszközökről, amelyeket utólag nevetségesen elégteleneknek tartott. A májusi felkelés kapcsán — befejezésül — még egy kérdést kell felvetnünk. Volt-e lehetőség arra, hogy a felkelés kellő előkészítéssel, a lehetőségek megfelelő felmérésével sikeres legyen? Erre a kérdésre a burzsoá-történészek felfogásával szemben igennel felelhetünk. Bár az ellenforradalom erőre kapott Ausztriában és a kormányzat Csehországban viszonylag szilárd volt, fegyveres erőre támaszltodott és nagyjában-egészében élvezte a liberálisok támogatását is, de Magyarországon még folyt a függetlenségi harc és Németországban is a demokraták felkelésre készültek. E szomszédos forradalmi mozgalmakkal való szoros és sikeres összefogás esetén a felkelés eredményes lehetett volna. Emellett mint láttuk, a cseh parasztság és a cseh munkásosztály körében forradalmi hangulat uralkodott. Mindezek alapján eleve kilátástalannak ítélni a felkelést, az egykorúak számára a lefegyverzést, az abszolutizmus előtt való 167 Traub i. m. 60. ; 278. 1. V. ö. még ezzel kapcsolatban Straka egy'1853-ae vallomását. Rapant i. m. II. 3. 473. 1. 168 J. VozJca : Karel Sabina о vyvoji spolecnosti к socializmu c. bevezető tanulmánya K. Sabina : Sociálni Studie с. kötetében. 28. 1.
