Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 769 4 felkeléssel, illetőleg annak előkészítésével szemben is. Havlíeek kifejezte á liberálisok álláspontját, amikor azt fejtegette, hogy a kormány támogatja a »destruktiv« pártok törekvéseit (vagyis a radikálisok előkészületeit) »csakhogy velük együtt aztán elfojthassanak minden szabadságot«.151 A liberálisok tehát a szabadságért való harcot hangoztatva fordultak szembe a radikálisokkal. Hűen fejezi ki ezt a Národni Noviny május 11-i száma, amely közvetlenül a felkelés leleplezése után, Prága ostromállapotának kihirdetésekor jelent meg : »Mégis megtette az az oktalan párt azt, amitől oly sokszor óvtuk, de hiába : Prága ismét ostromállapotban van: alkotmányos szabadságunktól megint egy időre megfosztottak és mindez csak néhány ember gonoszsága és a félrevezetett ifjúság esztelensége miatt történt.«15 2 Egy nappal később K. Havlíeek Borovsky így ír : »Szabadságunk elvesztését éppen az a párt okozta, mely elvakultságában és túlzásaiban azt hitte magáról, hogy a szabadság fő támasza. Ki segített a kormánynak? Néhány túlzó gyenge pártja, amiből azt látni, hogy a reakció és a destrukció kéz a kézben haladnak. Minden figyelmeztetésünk hiábavaló volt. Csak a reakcionáriusok és denunciánsok szidalmaiban volt részünk. Annyi bizonyos, hogy a kormány örömmel ragadta meg ezt az ürügyet, amelyet a balgaság nyújtott számára stb.«15 3 Ha igaz is az a meglátás, hogy — elsősorban Bakunin hibájából — a felkelés előkészületei, illetőleg annak leleplezése meggyorsította az ellenforradalom előrenyomulását, a liberálisok a felkelés előkészületeit jobbról támadták. A felkelés kirobbantására irányuló törekvés önmagában helyes volt, csak nem úgy, ahogy az történt. A liberálisok nem az előkészületek hibáit bírálták, hanem ellene voltak mindenfajta fel kelésnek. Ez ért Eric-csel kell egyetértenünk, aki a liberális burzsoázia fenti állásfoglalásához visszaemlékezéseiben az alábbiakat fűzi : »Gyönyörű kis ajánlás a katonaság és a rendkívüli bíróság karmaiba került még el nem ítélt foglyok számára, akikre még nem bizonyítottak rá bűnöket.«15 4 A cseh liberális burzsoázia, bár elégedetlen volt a kormány politikájával, aradikálisokkal szembeni állásfoglalásával a kormánnyal nagyjában-egészében egy követ fújt. Az ellenforradalom a felkelés leleplezésében és elfojtásában »alapos« munkát végzett. Az ostromállapotot kihirdető rendelet arra hivatkozik, hogy egy »bűnös társaság« a város és az ország békés rendjének megzavarására készült. Ennek következménye az ostromállapot, amely egy sor polgári demokratikus jogot függeszt fel, illetőleg semmisít meg. Hogy csak néhány intézkedést említsünk : a hivatalokat a katonai parancsnokság alá rendelték, a gyülekezési jogot felfüggesztették, a külföldieket szigorú ellenőrzésnek vetették alá, statáriális bíróságokat állítottak fel stb.15 5 Egy hivatalos irat az ostromállapot kihirdetéséről a lakosság egy kis részének • hangulatát figyelembevéve így számol be : »Prága nyugalmát nem zavarták meg, a lakosság értelmes része megelégedéssel fogadta az ostromállapotot, amelyben olyan eszközt lát, amely a kormány számára lehetővé teszi az anarchista párt ármánykodásainak meghiúsítását.1 5 ® A sorozatos óvintézkedések és az a »felvilágosító munka«, amelyet a hatóságok az egyházak bevonásával végeztek, nem azt mutatták, hogy a csehországi lakosság többsége azok alatt az »értelmes«-ek alatt értendő, 161 Fric i. ni. IV. 177. 1. 152 Praha jóst opet w stawu oblezeni. NN 1849 máj. 11. (111. sz.) 162 Fric i. m. IV. 179-180. 1. (Idézet: Emlékeim 2110. 1.) 164 U. o. 155 Wlastimil 1849. 49. sz. 158 Traub i. m. 142-143. 1.
