Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

A CSEH ÉS MAGYAR S ÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYA) 1849-BEN 765 Az intervenció elleni harcban Bakunin szlávokhoz írt második felhívásának is szerep jutott. Bakunin ezt a második felhívást 1849 március első napjaiban írta nem sokkal azután, hogy a cári csapatok intervenciójáról szóló hírek először felmerültek. Bakunin e brosúrájában az osztrák abszolutizmus és a reakció elleni harcra hívja fel a szláv nemzeteket : »Föl szlávok! Az orosz seregek itt vannak. E seregek osztrák területekre léptek. Nem az orosz nép küldte őket, hanem az orosz cár, nem azért, hogy Nektek a szabadságot hozzák, nem azért, hogy Veletek együtt elnyomóitok ellen harcoljanak, hanem azért, hogy Benneteket szolgasorsba döntsenek. Ném mint szláv testvérek jönnek, nem, hanem mint az osztrák császár szövetségesei.«140 Az osztrák császárok — írja Bakunin — szlávok ősellenségei voltak. Az alatt a hosszú idő alatt, amióta az osztrák dinasztia a szlávok felett uralkodik, semmi jót nem tett a szlávokkal, csak nyomorította, elnyomta, rabszolgaságban tartotta őket. A szabadságot 1848-ban a népeknek nem a császár adta, hanem a népek vívták ki maguknak. Nem igaz, hogy az osztrák kormány »atyai érze^nekkel« viseltetik a szlávok irányában. A forradalom előtt is ez a kormány volt uralmon, segíthette volna a szlávokat, de nem tette. Hiába követelték jogaikat a népek a dinasztiánál, amikor az hatalma teljében volt, meg sem hallgatta őket. A felhívás ezután nyiltan és teljes világossággal leplezi le az osztrák abszolutizmus népeket egymás ellen uszító politikáját. Majd rámutat arra, milyen képmutató és aljas eszközökkel vezette félre a reakció a nyilt, becsületes, egyszerű emberek millióit. Mit tett közben a reakció ? — teszi fel a kérdést a felhívás. Összeszedte erőit, Krakkót, Prágát, Bécset, Lemberget bombáztatta és lövette, már a nagyurak ujjongtak, hogy ismét elérkezett az idejük és a népeket megint rabszolgaságba hajthatják. Először a magyar szabadságharcot akarták leverni, azután a szlávokat. »Csak egyet hagytak ki ezek az urak bölcs számításukból : egy szabadságszerető nép csodás erejét. Az egész osztrák hatalom és vele együtt a reakció valamennyi terve egészen váratlanul hajótörést szenvedett a magyarok kétségbeesett ellenállásán. A magyarok megmutatják nekünk ma, hogy mire képes egy nép, méghozzá csak egy kis nép, és hogyan kell cselekednie, ha elhatározta, hogy kiharcolja magának a szabadságát. A magyarok föltárták az osztrák uralkodóház tehetetlenségét, ezzel a hősi küzdelemmel megmentették magukat és Ausztria összes többi népét a szolgaságtól, — és aki ma a magyarok ellen van, az az egész emberiség ellensége, ellensége a saját szabadságának.«14

1 A megvert császár pedig segítségül hívta az orosz cárt. Bakunin a továbbiakban a cárizmus önkényuralmáról szól és rámutat arra a veszedelemre, amelyet a cár csapatainak »segítsége« jelent a szlávok számára. Figyelmezteti a szlávokat, hogy ne tekintsék az orosz cárt a szlávok megmentőjének. Minden veszély közül a legnagyobb fenyegeti most a szlávokat. De nem kell félni és rettegni, hanem fel kell venni a harcot a fenyegető veszéllyel szemben fegyveresen. És ebben a küzdelemben szövetségre kell lépni a magyarokkal és el kell kergetni a szlávok áruló vezetőit, Jellasicsot, Rajaciéot, Palackyt, Braunért és másokat. Ez a felhívás nagy erővel, lendülettel jelöli meg a szlávok előtt a feladatokat. Bakunin tevékenységének ebben a szakaszában látta, mit kell na Oruhé povoláni к Slovánum. Közli : Cejchan i. m. 193. 1. 141

U. o. 196. 1. 17*