Századok – 1952

Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731

762 ARATÓ ENDRB a találkozását. Fric ez alkalommal ismertette a német diákság csehek elleni hangulatát. »Az igaz német szabadgondolkodóknak ez a mozgékony köre elhitte szavaimat s nemcsak változtatást igért nekem az irányban, hogy kollegáink szigorú figyelmeztetés után majd megközelíthetővé válnak, hanem biztosított engem arról is, hogy vannak Prágában olyanok is, akik készek velünk teljesen megbékélni és a közös mű érdekében őszintén kezet fognak velünk.«125

A német radikálisok cseh elvbarátaik körében végbement fordulat után mindinkább lépéseket tettek a cseh-német összefogás érdekében. Több közös akcióra, demonstrációra került sor és, mint látni fogjuk, a májusi felkelés előkészítésének további szakaszában is meg volt a német-cseh akcióegység. Bakunin és Friö beszélgetése a továbbiakban több fontos részletkérdésre is kiterjedt. Bakunin érdeklődött a prágai stratégiailag fontos helyek után, majd a prágai magyar katonaság elhelyezkedéséről kért felvilágosítást.12

6 Friere a Bakuninnal való találkozás nagy hatást tett, de visszaemlékezéseiben, amelyeket jóval később írt — a század nyolcvanas éveinek a végén — helytelenítette Bakunin anarchista tevékenységét. »Meggyőző szavainak nehéz volt ellenállni, lévén szellemileg is, testileg is igazi titán, aki mentes volt minden teketóriától és pretenziótól. Mind a nyugati, mind a keleti szlávságnak pótolhatatlan vesztesége marad, hogy Szibériából való mesébe illő kiszabadulása után az 1860. évben saját népe számára nem talált ki más üdvösséget, mint élére állni az általa megalapított és terjesztett nihilizmusnak»,127 J. V. Fric és a cseh Straka testvérek megnyerése Bakunin tervében a csehországi felkelés realizálásának fontos feltétele volt. A csehországi felkelés a cseh radikálisok forradalmi tevékenysége nélkül üres papírterv maradt volna. Mint láttuk, márciusban és április első felében már viszonylag széleskörű szervezkedés indult meg, ami április második felében egyre fokozódott. Fric hazatérése után Strakával, Maux-al, Kleinert-tel és Nedvidekkel titkos t bizottságot alakítottak, amelynek feladata az előkészületek irányítása volt a diákság körében. Az előkészületek nemcsak az agitációra terjedtek ki, hanem egyrészt a fontos stratégiai pontok elfoglalásának, másrészt a legszükségesebb pénz megszerzésének feladataira is. Ez utóbbi szempontból hasznos javaslat volt a feloszlatott diáklégió megmaradt pénzének felhasználása. Ebből a pénzből fegyvert vásároltak, puskaport készítettek, vidéki emisszáriusok és a Drezda—Prága közötti küldöncök költségeit fedezték. A diákbizottságon kívül még két bizottság működött. Az egyik a polgárságé, amelyben a radikális demokrata értelmiségieken kívül (Gauc, Vávra, Kampelik) a kis- és középburzsoázia képviselői is résztvettek, mint Arbeiter háztulajdonos, Paul vegyész, lilavsa molnár, Mencl bádogos, Havel szabó. A harmadik bizottságban értelmiségiek vettek részt, mint Sladkovsky, Bruna, Patruban stb. Felkelés sikerének esetében ideiglenes kormány alakult volna, amelynek javasolt tagjai Gauc, Jaros (tetőfedőmester), Podlipsky, Sladkovsky voltak. Már ezekben a bizottságokban és magában az előkészítésben a csehek és a németek szorosan együttműködtek. Fric visszaemlékezéseiben beszámol 125

U. о. IV. 162. 1. (Idézet : U. o. 198. 1.) V. ö. még Cejchan i. m. 55. 1. 126

U. o. 56. 1. 127 frVí'c i. m

. IV. 163. ]. (Idézet : Emlékeim 198.1.) Persze Fric Bakunin jelentőségét eltúlozza, mindenesetre arra rámutat, hogy korábban lelkes hívei is — mint Friß — elítélték Bakunin későbbi anarchista állásfoglalását.