Századok – 1952
Tanulmányok - Arató Endre: A cseh és magyar nép összefogásának hagyományai 1849-ben 731
A CSEH ÉS MAGYAR .NÉP ÖSSZEFOGÁSÁNAK HAGYOMÁNYAI 1849-BEN 755 III A cseh nemzeti mozgalom abszolutizmus elleni harca nemcsak a sajtóban, demonstrációkban, magyar szabadságharcot támogató tüntetésekben nyilvánult meg, hanem szervezett formában, felkelésre való előkészületben is. A radikálisok már 1849 elejétől készülnek áz abszolutizmus elleni fegyveres harcra. Ennek a küzdelemnek az előkészítésében Bakunin is szerepet játszott. Bakunin életének ebben a szakaszában voltak haladó vonások — ezt látszik bizonyítani Marx és Engels megjegyzése Bakunin részvételéről a drezdai felkelésben, de ugyanakkor későbbi ellenséges álláspontjának csírái ebben az időben is megtalálhatók, mind álláspontjában, mind tevékenységében. Bakunin 1849 elején Lipcsében találkozott két cseh teológiai hallgatóval, Gustáv és Adolf Strakával. E két cseh ifjú — amint azt Bakunin I. Miklós cárhoz 1851-ben a petropavlovszki börtönben írt vallomásaiban mondja — nagy tisztelője volt Jellasics bánnak. Mindkettőjüket megtévesztette a cseh liberális burzsoázia nacionalista politikája. Bakuninnak azonban sikerült megnyernie őket célkitűzései számára. Tőlük tudta meg azt is, hogy a szlávokhoz. írt első felhívását a Noviny Lipy Slovanské közölte. Ez vetette fel benne azt a gondolatot, hogy Lipcsébe tárgyalásra hívjon néhány cseh és lengyel hazafit. E tárgyalás alapul szolgált volna a németekkel való forradalmi szövetség megteremtésére. A megbeszélés — bár Bakunin megtette a szükséges lépéseket — nem jött létre, egyedül Arnold, az Obcanské Noviny szerkesztőjé kereste fel Bakunint. E tárgyalással az alábbiakban foglalkozni fogunk. Bakunin tervezgetése, tevékenysége nem vólt közömbös a cseh-magyar viszony szempontjából ezért szükséges ezzel ehelyütt részletesebben foglalkozni. A német demokraták 1849 tavaszára általános felkelést készítettek elő. Bakunin azt akarta, hogy a szlávok és a magyarok is kapcsolódjanak ehhez a felkeléshez. A szlávok mozgalmának középpontjául Csehországot szemelte ki. Bakunin úgy ítélte meg a helyzetet, hogy Csehország több okból alkalmas e feladat végrehajtására. Egyrészt Csehországban viszonylagos lehetőség .volt a szabadabb szervezkedésre. Másrészt a monarchia szláv népei Prágára, mint fővárosukra tekintettek. Ezért Prága felkelését, mint példát — gondolta Bakunin — a többi ausztriai szlávok is követnék. Bakunin Csehországot forradalmi táborrá akarta átalakítani, amelynek azután fontos szerep jutott volna Csehország határain túl — a magyarok, lengyelek küzdelmének a segítségében. A szlávok forradalmi fellépésének központja — Bakunin tervei szerint — Prága, ahol korlátlan diktátori hatalommal forradalmi kormány is alakulna. A terv fővonalai helyesek voltak, — anarchista állásfoglalásával, amely ebben a tervben is megtalálható — az alábbiakban külön foglalkozunk. A feladat ezekután az volt, hogy Bakunin tervének kivitelezésére pénzt szerezzen és nem utolsósorban mozgósítsa a tömegeket. Ami az előbbit illeti, még saját megélhetésére is szűkében állott, hogy egy ilyen hatalmas terv keresztülviteléhez szükséges pénzről ne is beszéljünk. így vetődik fel benne az a gondolat, hogy Párizsba utazzék a francia demokratákkal való kapcsolat megteremtésén túl azért, hogy Teleki Lászlóval is megismerkedjék. Párizsi útjára azonban nem került sor." 99 Bakunin tervezgetéseiről láed i. m. 114 — 126. 1.
