Századok – 1952
Tanulmányok - Kozlov; V. K.: I. V. Sztálin a Szovjetunió szocialista nemzeteinek kialakulásáról és fejlődéséről 56
70 V. К. KOZI.OV ellentétben áll a burzsoá nacionalizmussal. A szovjet embereket a szovjet nemzeti büszkeség, a szocialista Haza iránti szeretet, az életadó szovjet hazafiság szellemében neveli. A szovjet emberek tiszteletben tartják a többi népek jogait és szabadságát, védelmezik nemzeti érdekeiket és nemzeti függetlenségüket. A proletár internacionalizmus a dolgozó tömegek alapvető érdekeit fejezi ki és ezért a népek nemzeti és állami szuverenitásának eszméjét védelmezi. A jelenlegi körülmények között a burzsoáziát állati rettegés tölti el a népek egyre növekvő felszabadító mozgalmával szemben. Ezért kész saját nemzetének és saját népének érdekeit is bármikor elárulni, népét bármikor eladni, csakhogy önző osztályérdekeit megvédje. A haladó egyetemes nemzeti érdekek egyedüli képviselője a kommunista pártok áltál vezetett proletariátus. A proletár internacionalizmus elképzelhetetlen a nemzeti szuverenitásért vívott harc, a népek szabadságáért, becsületéért és függetlenségéért való kiállás nélkül. Ma, amikor az imperialista reakció olyan eszeveszett támadásba lendült, a nemzetek csak úgy tudják nemzeti függetlenségüket és nemzeti szuverénitásukat megvédeni, lia megerősítik az egész világ dolgozóinak harci egységfrontját. A jelenlegi körülmények között a nemzeti függetlenségért vívott harc szükségszerűen összeolvad az imperializmus ellen, a békéért, demokráciáért és szocializmusért vívott harccal. A proletár internacionalizmus lényege a mai szakaszban abban áll, hogy harmonikusan összekapcsoljuk a nemzeti szuverénitásért, az igazi népi demokráciáért folytatott harcot az egész, Szovjetunió által vezetett antiimperialista tábor közös harcával. Tehát a szocialista és burzsoá nemzetek gyökeresen különböznek egymástól gazdasági alapjuk, osztályösszetételük és lelkialkatuk tekintetében. Ezenkívül sarkalatosan különböznek a más nemzetekhez és népekhez való viszonyukban is. Az egyes nemzeteknek más nemzetekre gyakorolt nemzeti elnyomása és felettük való uralma, a nemzetek között szított gyűlölet törvényszerűen következik a burzsoázia és pártjai által vezetett régi nemzetek természetéből. A kapitalizmus elképzelhetetlen annexió és nemzeti elnyomás, rablás és háború nélkül, melyeknek az a célja, hogy megfojtsák a kis és gyenge nemzeteket. »Az imperializmus — mondotta Lenin — azt jelenti, hogy egy maroknyi ,,nagy "-hatalom egyre fokozottabb mértékben elnyomja az egész világ nemzeteit«.1 1 A kapitalizmus és a burzsoá nemzetek egész története, különösen az imperializmus korszakában, a népek elleni durva' erőszaknak, szabadságuk és jogaik letiprásának, az imperialista vadállatiasságnak és a gyarmati háborúknak története. A második világháború, amely soha sem tapasztalt mértékben fokozta a népek öntudatának kifejlődését, hatalmas mértékben kiélezte a gyarmati rendszer válságát. Ilyen körülmények között az angol, francia, holland és egyéb gyarmatosítók nem tudtak megbirkózni az egyre növekvő nemzeti felszabadító mozgalommal, és az USA imperialistáira kezdtek támaszkodni, akik a népi szabadság elnyomóinak szerepét vállalták magukra. Az amerikai imperialisták a legvadállatibb, a legrablóbb módszereket alkalmazzák a gyarmati népek elnyomására. Megteremtették a szörnyű gyarmati rendszert, és immár több mint 50 év óta könyörtelenül elnyomják Porto-Rico és a Fülöp-szigetek népeit. »Segély« örve alatt szétzüllesztik 11 Lenin, Művei. 21. köt. 320. o.
